galéria megtekintése

Érinthetetlen a Mol-vezér

10 komment


Marnitz István

Nem hallgatja ki a magyar ügyészség Hernádi Zsoltot, hiába  kérte ezt a szarajevói ügyészség jogsegély keretében még júliusban.

Kihallgatná Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, valamint a Mol egyik korábbi vezető munkatársát, Várady Zoltánt a szarajevói ügyészség az Energopetrol nevű bosnyák energiacég 2006-os privatizációja kapcsán – idézte az Index a Dnevni Avaz nevű bosnyák lapot.

A vádak szerint a Mol és az irányítása alá tartozó horvát INA 2006-ban nem tartotta be azokat az ígéreteket, amelyeket a bosnyák államnak tett – elsősorban az üzemanyagkút-üzemeltetést végző – Energopetrol 67 százaléka eladása fejében. A privatizációs szerződést a Mol részéről Hernádi Zsolt és Várady Zoltán írta alá.

A hírek szerint a vád, hogy a vállalt 76,7 millió eurós tőkeemelést a vevő az Energopetrol eszközeinek elzálogosításával teljesítette. Ez Bosznia-Hercegovinában tilos. Azóta a magyar ügyészség jelezte: szarajevói kollégáik már júliusban jogsegélykérelemmel fordultak hozzájuk. Ám ezt még júliusban visszautasították, mivel a kérelemben foglalt cselekmény Magyarországon nem minősül bűncselekménynek.

 

Az INA és a Mol konzorciuma mindenben a vállalt szerződés és a bosnyák jogszabályok szerint járt el – közölte az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Szollár Domokos, az olajcég kommunikációs igazgatója. További információkkal nem tudott szolgálni, mert a Molt, mint fogalmazott, hivatalosan még csak meg sem keresték: az ügyről a sajtóból értesültek. Nem igazán tudják, pontosan miben áll az ügyészség kérelme. Mindenesetre érdekesnek tartja, hogy noha a hírek szerint a magyar ügyészség július végén válaszolt a bosnyákoknak, a hír több mint egy hónapos késéssel, néhány napja – lényegében az újabb horvát parlamenti választási forduló elé időzítve – jelent meg először a zágrábi sajtóban. Arra a kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között Hernádi Zsolt elutazna-e Bosznia-Hercegovinába, úgy felelt, hogy a Mol-csoport a világ minden államában zavartalanul működik.

Más szakértők felhívták a figyelmünket: a mostani kereset megértéséig 2009-ig érdemes visszanyúlni, amikor a Mol és az INA konzorciuma, illetve Szarajevó között vita támadt az elbocsátott energopetrolos dolgozók végkielégítése tárgyában. Az ottani kabinet ugyanis tagadta, hogy a privatizáció során a Mol–INA eme törvényi kötelezettség alól felmentést kapott. Ebből választott bírósági ügy lett, ami jogilag máig zajlik, bár a konzorcium peren kívül is tárgyal. A szarajevói kormány 2009-ben – némileg a horvát mintát követve – tárgyalásokat kezdeményezett a privatizációs szerződés teljesítése kapcsán, ez azonban nem vezetett eredményre.

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság/archív

Esélytelennek látszott a bírósági perek megnyerése is. Azt, hogy a privatizációs szerződés teljesítése jogilag kikezdhetetlen, 2010-ben egy a felek által felkért független tanácsadó is megerősítette. Ezt követően 2010-ben büntetőjogi vizsgálatok indultak az érintett bosnyák üzletemberek ellen, ám az elmúlt hat évben ezek sem vezettek különösebb eredményre. Az ügylet magyar résztvevőinek megkereséséig azonban csak az idén jutottak el.

Megfigyelők szerint az ügy nem függetleníthető az INA feletti irányítás­szerzéssel kapcsolatos, szintén politikai színezetű, a Mol és Hernádi által is mereven tagadott horvát vádaktól.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.