galéria megtekintése

Ha ezeket a jeleket látja, akkor az ön civilizációja megérett a pusztulásra

9 komment

NOL

Már a kőkorszakban is messziről üvöltött egy közösségről, hogy a végét járja, mégse volt elég néhány ezer év, hogy tanuljunk belőle.

Több előjele is van egy populáció összeomlásának. Az elmúlt évtizedekben az ökológusok már részletesen elemezték a környezeti "rendszerváltások" lefolyását és előjeleit, de azt jóval nehezebb előrejelezni, mikor fellegzik be végérvényesen egy emberi társadalomnak. Erre a problémára igyekezett megoldást találni Sean Downey, a Maryland-i Egyetem kutatója, aki hét emberi közösség összeomlását vizsgálta a Neolit korszakban, 4000-től 8000 évig visszamenően. 

A kutatáshoz használt régészeti lelőhelyek térképe
A kutatáshoz használt régészeti lelőhelyek térképe

Downey és kollégái 9 alaposan tanulmányozott európai térséget választottak ki, és több mint 2 ezer régészeti lelőhely 13 ezer leletét elemezték - a dióhéjaktól a DNS-mintákig

 

Az adott közösség népességének változásait az újonnan alapított, illetve rég elhagyott falvak arányából számították ki. Mindegyik vizsgált vidéken azt tapasztalták, hogy a földművelés elterjedését követően évszázadokon át aránylag stabilan gyarapodott a népesség, de végül mindegyik közösség összeomlott (a populáció létszáma száz éven belül 60 százalékkal csökkent).

A 9 vizsgált régióból 7-ben ugyanolyan előjelei voltak a hanyatlásnak: a népszaporulattal párhuzamosan, az emberek - milyen meglepő - a végsőkig kiaknázták a természeti erőforrásokat. Nomád elődeik ilyen helyzetben tovább álltak volna, a mezőgazdálkodás miatt azonban  a neolit ember már kevéssé volt mobilis. Ezért olyan eszközökhöz nyúltak, melyekkel rövidtávon könnyíthettek ugyan helyzetükön, de valójában maguk alatt vágták a fát - a szó szoros értelmében.

"A fenntarthatatlan ütemű fejlődés és az erőforrások szűkössége végső soron katasztrófához vezet"

- vonták le a következtetést Downey és szerzőtársai a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent tanulmányukban

Az egyik vizsgált régió a Párizsi-medence volt. Ezt a térséget a földművelés megjelenését követően 1200 évig egyenletes gyarapodás jellemezte, mígnem - 6225 évvel ezelőtt - a népesség hirtelen megfogyatkozott. Mint kiderült, ennek már 6800 évvel ezelőtt is voltak előjelei, hiszen akkor kezdték kiirtani az erdőket.

Ördögöt a falra
Ördögöt a falra
Wikipédia

Az erdőirtás volt ugyanis a pusztulás egyik biztos előjele. Noha a kutatók nem zárják ki, hogy egy-egy vizsgált vidék elnéptelenedését az éghajlatváltozás, vagy járványok okozták, a legvalószínűbb mégis az, hogy újkőkorszaki elődeink egyszerűen "lelakták" az élőhelyüket, a fenntarthatatlan földművelésnek köszönhetően "lelegelték" a növény- és állatállományt, felélték a termőföldeket, azaz megásták a saját sírjukat.

Mindez mai szemmel, a trópusi esőerdők irtásának elképesztő üteme láttán különösen elgondolkodtató - de legalább most már a baljós előjelek tudatában pusztíthatjuk ki magunkat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.