onnan pedig vigyük, ahogy tudjuk. (Közölték ezt arra hivatkozva, hogy az EU nem engedélyezte a térségbe irányuló orosz Déli Áramlat-gázvezetéktervet.)
A magyar kabinet a több versengő lehetőség közül – Szlovákia a bolgár–román–magyar–szlovák Eastring-terv mögé állt be – a Tesla mellé tette le a voksát. Tavasszal és nyár elején miniszteri találkozó és szakértői munkacsoport is alakult azzal a tervvel, hogy ősszel a nyomvonalországok gázvezetékcégei megállapodást írnak alá egy előtanulmány közös elkészítéséről. Akkori értesülésünk alapján az eseményt eredetileg szeptemberre tették, ez a jelek szerint csendben elmaradt.
Forrásaink most arra hívják fel a figyelmet, hogy az eredeti bejelentés őszről szólt, ami akár novembert is jelenthet. De volt, aki szerint ez is hiú álom. Pedig
ha 2019-től valóban egy új gázvezetéknek kéne hoznia a gázunkat Törökország felől, úgy már most is késésben lennénk.
Azóta viszont történt némi változás. Az oroszok ugyanis különböző szinten jelezték, mégse sikerült megállapodniuk Törökországgal: a terv a két állam közötti folyamatos alku tárgya. Németországgal viszont megállapodás született az Északi Áramlat gázvezeték kibővítéséről, illetve felvették a tárgyalások fonalát Ukrajnával is a tárgyban, hogy esetleg mégiscsak kitartanak mellettük.
A felállás naponta változik: tegnap például Szentpéterváron Alekszej Miller Gazprom-vezér annak bejelentése után, hogy Ukrajna nem fizetett a gázért, így októberben nem kap (ami az európai államok Ukrajnán keresztüli ellátását állítólag nem érinti), ismét megpendítette a Török Áramlat egy megfelezett kapacitású változatának megvalósítását. Ez azt jelentené, hogy térségünk számára évi 16 milliárd köbméter gázt adnának át a görög–török határon. Itt a tervről hónapok óta nagy a csend.
|
Vajon hol épül a következő?
Balogh László / Reuters |
Jelenleg is zajlik az elő-megvalósíthatósági tanulmányról szóló megállapodás előkészítése – közölte lapunk megkeresésére a külügyi tárca. A tervezetet az előzetesen meghatározott menetrend szerint a nyár folyamán a magyar kormány elkészítette és megküldte az érintett partnereknek. Jelenleg várjuk a tőlük érkező észrevételeket – írják. A műszaki, költség- és finanszírozási kérdéseket egy következő lépésben tartják tisztázhatónak.
Szakértők mindebben az elbizonytalanodás jeleit vélik felfedezni, amit a menekültválsággal kapcsolatban lekötött külügyi kapacitásokkal is indokolnak. A tervet alapvetően meglévő gázvezetékekre alapozva tartanák megvalósíthatónak, ez Magyarországtól mintegy kétszázmillió euró befektetést igényelne. Ugyanakkor szinte a teljes macedón szakaszon új vezetékekre lenne szükség, amihez a délszláv államnak vajmi kevés forrás állhat rendelkezésére. Így
a terv jövője alapvetően nem is Magyarország, hanem a délszláv államok fizetőképességétől függ.
Mások ráadásul sokkal inkább előkészítettnek tartják az Eastringet. E tárgyban az a szempont is felmerülhet, hogy minek egyáltalán pótvezetéket építeni. Abban a – komolyan nem várt – esetben, ha Magyarország közvetlen Ukrajna felőli orosz gázellátása megszakadna, legalábbis hagyatkozhatnánk az együtt évi kilencmilliárd köbméteres osztrák és szlovák gázvezetékre, miközben az ország gázfogyasztása tavaly nyolcmilliárd köbméterre rúgott. Mi több, 2019-re képessé tehetik a horvát és román gázvezetéket is magyarországi irányú szállításokra, amivel már az igények duplája lenne kielégíthető.
Ráadásul lakosságszám-arányosan nálunk az egyik legnagyobb a gáztároló-kapacitás. E mezők a mostani, viszonylag nyugalmas időszakban a tél előtt is üresen konganak. A jövőben ezek akár az Északi Áramlaton beérkező gázzal is feltölthetők lennének. Ráadásul Magyarország kedvező természeti adottságai folytán, más tüzelőanyagok vagy energiatakarékossági beruházások révén, fokozatosan tovább csökkenthetné gázigényeit. E vélemények manapság bármely orosz gázvezetékterv melletti kiállást kizárólag Putyin felé tett gesztusként értelmezik.
Ismét szállítunk gázt Ukrajnába
Lapunk értesülései szerint, noha a gázvezetékrendszereket üzemeltető FGSZ honlapján tegnap még nem álltak rendelkezésre adatok, ismét szállítottak gázt Magyarország felől Ukrajnába. Az eladó sokak szerint a kormányfőközeli MET. Forrásaink ugyanakkor mindezt normál kereskedelmi eseményként értékelték: ha az eladó kellően olcsó gázt képes kínálni, a vevő pedig azt legalábbis képes kifizetni, úgy létrejön a szállítás. Ukrajna nyugati irányú gázellátása elsősorban akkor kap jelentőséget, amikor különböző viták folytán nem kapnak Oroszországból gázt.
