Az MNB várakozása szerint 25 ezer esetben a magáncsőd segíthet helyreállítani az adós fizetőképességét, további tízezer hitelnél pedig a Nemzeti Eszközkezelő lehet a megoldás.
Mintegy százezer adós számára azonban sem a jelenlegi eszközök, sem a magáncsőd nem jelent megoldást – ők egyelőre csak a bankok jóindulatában bízhatnak. A pénzintézetek január óta elvileg korlátlan számban árverezhetnék nem fizető ügyfeleik ingatlanát, tavaly év végével ugyanis megszűnt az a kvótarendszer, amely maximálta a kényszerértékesítések arányát a lejárt hitelekhez képest – ez legfeljebb öt százalék volt.
A bankok akár 182 ezer lakást is piacra dobhatnának (ennyi ingatlanra persze nem lenne vevő), ám önként vállalták, hogy a jelenleg zajló elszámolás lezárásáig tartják magukat a korábbi kvótarendszerhez. Ennek megfelelően az idei első negyedévben mindössze 41 ingatlant kényszerértékesítettek. További 515 lakást maguk az adósok adtak el, míg 1563 ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő vett át.
|
Nem tudni, mi lesz százezer adós sorsa
Veres Viktor |
Ígérete szerint az MNB nyár végéig több javaslatot kidolgoz arra, hogyan lehetne az említett legalább százezer jelzáloghiteles helyzetét megnyugtatóan rendezni. Az érintett adósok egy része azonban nem bízik az állami segítségben, inkább a bíróságon igyekszik érvényt szerezni vélt vagy valós igazának, illetve megakadályozni, hogy a bank elárverezze otthonát.
Az egyik ilyen ügyben most a bankoknak áll a zászló. Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint nem ellentétes az uniós joggal, hogy a közjegyzők úgy állítanak ki végrehajtási záradékot, hogy előtte nem vizsgálják meg az érintett szerződést, nem tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.
Az Erste egyik adósa fordult bírósághoz egy még 2007-ben felvett, svájcifrank-alapú jelzáloghitelével kapcsolatban. A kölcsön felvételekor – az akkori gyakorlatnak megfelelően – az ügyfél a szerződés részeként azt is aláírta, hogy ha nem fizet,
a bank közvetlenül a közjegyzőtől kérheti a végrehajtási záradék kibocsátását, s így bírósági eljárás nélkül elárvereztetheti az adós lakását.
Amikor ügyfele nem fizetett, a bank e szerint járt el. A hitel felvevője ezt támadta meg a bíróságon arra hivatkozva, hogy a közjegyző az eljárás során nem vizsgálta, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket, ezzel megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós előírásokat. A luxembourgi székhelyű szervezet az ügyben eljáró főtanácsnoka, Pedro Cruz Villalón szerint az uniós előírás csak a bíróságokra vonatkozik, a közjegyzőknek nem kell megvizsgálniuk a szerződéseket.
A magyar szabályozás értelmében ugyanakkor a közjegyzőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat, ha kétségeik merülnek fel egy szerződés valamely feltételének tisztességességével kapcsolatban, az adósok a végrehajtás megszüntetését és felfüggesztését is kérhetik, emellett bíróságon is vitathatják a megállapodások tisztességességét és érvényességét – emlékeztetett. Egy ilyen per kimenetele azonban legalábbis kétséges. Bár sok hitelszerződés tartalmazott tisztességtelen elemeket, ezeket a törvényalkotó jogszabályi úton rendezte. Ítélet ősszel várható.
