Évekig pofátlanul csaltak, rács mögé kerültek
A Libor kamatláb manipulálásában közvetlenül érintett 21 ember közül az elsőt rács mögé küldte az illetékes angol bíróság. A „rendszergazda” Tom Hayes 14 évet kapott. Kevesebbre számíthat a tokiói Bitcoin-tőzsdét lenullázó Mark Karpeles, mert egyelőre csak egymillió dollárnyi virtuális pénz elsíbolását tudják rábizonyítani.
Rájár a rúd a pénzvilág vámszedőire: a londoni bankközi kamatláb, a Libor manipulálásával dollármilliárdokban mérhető károkat okozó Tom Hayest hétfőn 14 évre ítélték Nagy-Britanniában. Ebből hetet mindenképpen le kell ülnie az eleinte a hatóságokkal együttműködő, majd jogi csapatának lecserélése után magát felsőbb utasítások végrehajtójaként feltüntető 35 éves kereskedőnek, aki négy év alatt 4,8 millió fontot (mai árfolyamon kétmilliárd forintot) kapott a rendszer üzemeltetéséért – írta a Reuters.
|
Tom Hayes és felesége távozik a bíróságról
Neil Hall / Reuters |
A világ egykor legnagyobb Bitcoin-tőzsdéjét, a japán Mt. Goxot csődbe vivő francia Mark Karpelest a hét végén tartóztatták le Tokióban, miután kiderült, nyakig benne volt a tőzsdéhez kötődő csalássorozatban. Kettejükben közös, hogy virtuális eszközökkel valódi pénzt csináltak – mások kárára. Hayes – és szabadlábon védekező társai – a globálisan irányadónak tartott kamatlábnak a megrendelők igényei szerinti csiszolgatásával, Karpeles pedig az ügyfélszámlákon lévő digitális pénz, a Bitcoin materializálásával, azaz dollárra történő átváltásával.
A Libor befolyásolása évi mintegy 350 ezermilliárd dollárnyi pénzügyi tranzakciót érintett 2008-tól a 2012-es lebukásig. A kamatláb néhány bázisponttal történő önkényes eltolása észrevétlenül is milliárdokat mozgatott meg, hiszen a Libor a jelzáloghiteleknél, kötvényeknél, hitelkártya-műveleteknél az egyik legfontosabb referenciakamat, ehhez igazítják a pénzintézetek a felszámított költségeiket, amelyeket végső soron az ügyfelekkel fizettetnek meg.
A Libor manipulálásával például a magukat kötvénykibocsátások révén finanszírozó amerikai önkormányzatokat tízmilliárd dolláros kár érte. A buherálásban a svájci UBS, majd az amerikai Citigroup alkalmazásában álló Hayes mellett számos bank képviselői is részt vettek. Megrendelői oldalról a Barclays, a UBS, az RBS, a Citigroup, a Deutsche Bank mellett még tucatnyi pénzintézet érdekei szerint működött a Libor-kartell. A leghúzósabb, 1,5 milliárd dolláros büntetést a UBS-re rótták ki.
Háromszázmillió forintot érő Bitcoint utalt át ügyfelei számláiról a sajátjára Mark Karpeles, a Tokióban 2010-ben alapított Mt. Gox tőzsde vezérigazgatója épp egy évvel azelőtt, hogy a közkedvelt virtuális pénz legnagyobb váltóhelyén 2014 februárjában beütött a krach, miután 650 ezer Bitcoin eltűnt a „bankból”.
A hackertámadás teóriával védekező 30 éves Karpelest a hét végén vették őrizetbe Japánban, miután saját alkalmazottai is ellene vallottak, s a gyanús pénzmozgásokra fény derült. Az elsíbolt, akkori értéken 80 milliárd forintnak megfelelő Bitcoinnak viszont máig nem bukkantak a nyomára. Az viszont kiderült, hogy már 2013-ban mozgatták a pénzeket egyik számlájáról a másikra, hogy a fizetőképesség látszatát fenn tudják tartani. A csőd bekövetkezte csak idő kérdése volt. Ha Karpelesnek szerencséje van, az elfüstölt milliárdok helyett „csak” a háromszázmilliós sikkasztásért kell majd felelnie a bíróság előtt.
Iránytű a pénzvilágban
A Libort a Thomson Reuters adatszolgáltató naponta állapítja meg a kamatláb kialakításában közreműködő bankok által beküldött számok alapján. A felmérésben részt vevő közel húsz bank arra a kérdésre válaszol, hogy fölös pénzét milyen kamattal adná át szektortársainak. A legmagasabb és legalacsonyabb négy ajánlatot kidobják, a többiből számolják ki az aznap érvényes, 11 órakor közzétett Libor mértékét. Mindennap tíz deviza árfolyamának figyelembevételével, 15 időszakra – egynapostól a 12 hónaposig – számolják ki az összesen 150-féle referenciakamatot.
