A kiskereskedők szerint elő-előfordul efféle átverés, de szerencsére nem túl sűrűn. Több büfés és gyógyszertár-tulajdonos most mégis bankjegyvizsgálóval szereli fel a pénztárat, hogy ellenőrizni tudja a papírpénz valódiságát.
Az elkövetők általában tömegrendezvényeken, fesztiválokon vagy zsúfolt kávézókban igyekeznek túladni az álbankókon, állítják a rendőrök.
Egy olcsó italt – kólát vagy kávét – rendelnek, és húsz- vagy ötveneuróssal fizetnek, hogy a hamis bankjegyet minél több valódira váltsák.
Néhány napja a belgiumi Gent zenei fesztiválján a rendőrség egy nigériai férfit kapott el, aki hamisított ötvenessel fizetett egy éjjel-nappaliban. A házkutatás során többkötegnyi, az eredetihez a megszólalásig hasonló papírpénzt foglaltak le nála.
 |
| Az új vízjel Európa portréjával |
A pórul járt kiskereskedőket és vendéglátósokat kevéssé vigasztalhatja az Európai Központi Bank (EKB) friss jelentése, amely viszonylag csekélynek ítéli a készpénzforgalomból kivont hamis euróbankjegyek számát. 2015 első felében 454 ezer darabot azonosítottak belőlük, s ez valóban töredéke a használatban lévő 17 milliárd bankónak, amelynek névértéke mintegy ezermilliárd euró. A 454 ezer bankjegy kevesebb, mint amennyit a tavalyi év második felében vontak ki a forgalomból, de több, mint ahányat 2014 első hat hónapjában. Hiába a kártyás és online fizetés megállíthatatlan terjedése, még mindig túl sok készpénzt tartunk magunknál ahhoz, hogy a bűnözők ne tudják kihasználni az emberi hanyagságot és figyelmetlenséget.
Az EKB statisztikája szerint továbbra is a húsz- és ötveneuróst hamisítják a leggyakrabban, összességében ez a két címlet adja a hamisítványok 86 százalékát. A privát bankjegynyomtatóknak nem éri meg öt- vagy tízeuróssal bíbelődniük, a százas, a kétszázas meg az ötszázas viszont feltűnést kelt, és szinte biztos, hogy a pénztáros alaposan megvizsgálja a valódiságukat. Így lett
a húszas és az ötvenes nagyüzemi előállítása az egyedül fenntartható bizniszmodell a pénzhamisítók számára.
Hosszú évekkel ezelőtt a bankjegyhamisítás a komplett pénzjegynyomdával felszerelkezett szervezett bűnbandák territóriuma volt. Peter Vanden Houde, a ING Bank belgiumi leányvállalatának vezető közgazdásza a minap egy cikkében a Kanadai Központi Bank tanulmányát idézte, amely szerint a hamisítványok 99 százaléka ma színes nyomtatón és másológépen készül. Az eszközök elterjedésével párhuzamosan, „demokratizálódott” a törvénytelen bankjegynyomtatás, vélte a szakember.
A fentieknek némileg ellentmond, hogy olasz szakértők szerint a valutaunió országaiban készpénzforgalomba kerülő hamis euróbankjegyek fele Nápolyban és környékén készül. Az ottani rendőrség júliusban egy teljes gyárat foglalt le, ahol kilencmillió euró értékben nyomtattak papírpénzt, a hivatalos nyilatkozók szerint „roppant jó minőségben”.
„Tapintással, szemügyre vétellel, mozgatással” általában elkerülhető, hogy a hamis bankót valódinak tekintsük – állítja az EKB, amelynek többek között az is a dolga, hogy gondoskodjon az euróbankjegyek megbízhatóságáról és a bankjegytechnológia folyamatos fejlesztéséről. A Frankfurtban székelő intézmény azt ígéri, hogy a papírpénz új sorozatát, amely Europé (a görög mondabeli Európa) névre hallgat, az eddigieknél is nehezebb lesz lemásolni. Az új öt- és tízeurós bankjegy már forgalomban van, és november 25-én jön az újratervezett húszas is. A bank különösen büszke arra, hogy a kék színű bankó hamisíthatatlanságát olyan új biztonsági elemek biztosítják, mint a szép Európa hologramon és vízjelen is megjelenő portréja.
