galéria megtekintése

Aranytojást tojó tervei vannak Bill Gatesnek

1 komment

P. N.
NOL

A Microsoft multimilliárdos alapítója alapítványain keresztül már eddig is sokat fáradozott az afrikai szegények megsegítésén. Gates különösen értékeli az újszerű, innovatív ötleteket, és most ő maga állt elő egy pofonegyszerű megoldással: oltott csirkéket Afrikának!

Bill Gates úgy véli, a madarak számának növelése és értékesítésük hatékony módja lehet az afrikai szegénység felszámolásának. A milliárdos filantróp már ígéretet is tett arra, hogy 100 ezer csirkét adományoz a szubszaharai rászorulóknak. Az ENSZ becslései szerint az ezen a területen élő emberek 41 százaléka él mélyszegénységben. Gates úgy számolt, hogy ha egy gazda évente felnevel öt csirkét, azzal 1000 dolláros bevételre tesz szert (a szegénységi küszöb 700 dollár évente).

 

A betegségek ellen beoltott madarak a vidéki családok 30 százalékát emelhetnék ki a nyomorból. Jelenleg a vakcinázott madarak aránya a térségben csupán 5 százalék, ami azért veszélyes, mert a betegségben elhullott állatokkal a gazdáik befektetése is elvész. Ott, ahol egy tojáson múlhat az élet, ez kész katasztrófa.

Egy tojás értéke

Az alultápláltság évente több mint 3,1 millió gyermek halálát okozza. A tojás, mint gazdag fehérjeforrás, fontos tápláléka a szegényeknek. Mivel kevés a csirke, kevés a tojás is, amit az éhhalál elkerülése miatt inkább megesznek, mint hogy hagyják kikelni. A szegényeknek nincs ideje kivárni, hogy egy csirke vágósúlyba kerüljön, pedig annak árából több tápláló élelmiszert vásárolhatnának a gyerekeiknek. Gates úgy okoskodik, hogy ahol több a csirke, ott több a tojás, melyek egy részét (például a repedteket) azonnal el lehet fogyasztani, a többiben pedig kifejlődhet a majdan szép bevételt hozó madár.

Matthew Davies, a BBC afrikai gazdasági elemzője szerint a gesztus nemes, de felvet néhány gyakorlati kérdést.

Ha ugyanis az afrikai csirkepopuláció ugrásszerűen megnő, akkor több takarmányra, tehát több szántóföldre lesz szükség. Emellett a nagyobb kínálat lenyomhatja a csirkehús árát is, így Gates számításai az évi 1000 dolláros jövedelemről nem biztos, hogy bejönnek. Másrészről ott van a nemzetközi dömping is: az olcsóbbá váló helyi csirke vajon fel tudja majd venni a versenyt az Európából, Brazíliából és az Egyesült Államokból érkező importáruval?

Gates példája

Ha egy gazda öt csirkével indít, és az egyik szomszéd kakasa mindegyiket folyamatosan meglátogatja, akkor három hónapon belül kikel 40 csibe. Ha ezek felnőnek, és a gazda darabonként 4 dollárért eladja őket (ez egy tipikus nyugat-afrikai ár), akkor emberünk egy év alatt több mint 1000 dollárt keres a szárnyasain.

„Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Bill Gates tervét nem szabad kipróbálni. Ha van egy kis esély is a sikerre, akkor meg kell csinálni” – írja Davies, aki a káráló kritikusoknak azt üzente, a Microsoft-vezér legalább igyekszik segíteni Afrika szegényein, és ismét bebizonyította, hogy nem csak kotkodácsolni tud.

A projekt indításának New York-i beharangozóján Gates kiemelte, hogy mivel ezek a madarak nagyon szaporák, nincs még egy olyan jól megtérülő befektetés, mint a csirkenevelés.

Melinda Gates egy külön blogbejegyzésben arról ír, hogy a csirkék, amelyek jellemzően a ház közelében kapirgálnak, hagyományosan a nők gondjaira vannak bízva, ellentétben a legeltetett kecskékkel és marhákkal. Így a csirketenyésztés anyagi biztonságot adhat az otthonukhoz kötött asszonyoknak is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.