galéria megtekintése

A Quaestor a csillagokat lehazudta az égből, hogy megússza a botrányt

9 komment

NOL

Egy régi sms vezette a nyomozókat annak a Quaestor-székház közelében üzemeltetett szerver nyomára, amelynek korábban még a létezését is tagadta a cég. Több mint 750 ezer e-mailt és más fontos bizonyítékokat foglaltak le az ügyészek, akik a rendőrséggel közösen több ezer terabájtnyi elektronikus bizonyítékot dolgoztak fel.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteki sajtótájékoztatóján tényszerűnek nevezte a Quaestor egykori hirdetéseit, miszerint: Quaestor – Több mint bank, és hogy „A pénze nálunk nem pihen". Azt mondta, a Quaestor valóban több mint egy bank: bűnszervezet. Az is igaz, hogy náluk a befektetők pénze nem pihent, mivel, amint befizették, azonnal ellopták.

Tarsoly őrizetben
Tarsoly őrizetben
Veres Viktor / Népszabadság

Tavaly március 9-én robbant ki a Quaestor-botrány. Tarsoly Csaba a magát a száz leggazdagabb magyar közé felküzdő cégvezető először még a nem sokkal korábban bedőlt brókercég, a Buda-Cash összeomlása miatt kitört piaci pánikkal magyarázta a Quaestor öncsődjét. Az óta azonban kiderült, hogy a cég kasszájában már csak mindössze 3,6 millió forint volt.

 

Már korábban is előfordult azonban – magyarázta Ibolya, hogy ha valaki a Quaestornál befektetett pénzéből ki akart venni, addig várakoztatták, kávéztatták, amíg nem jött egy befektető és nem hozott legalább annyi pénzt, amennyit az előbbi ügyfél ki akart venni.

Ibolya szerint a Quaestor mint bűnszervezet már jó ideje piramisjátékszerűen működött. Az újabb befizetésekből fizették ki a régebbi ügyfeleket.

A márciusban kirobbant botrány után aztán a rendőrség és az ügyészség 2007-ig visszamenően vizsgálta a cég gazdálkodását. Ibolya főügyész szerint azonban azt még talán a szakértők sem tudnák pontosan megmondani, hogy ez idő alatt mennyi pénz folyt be a cég kasszájába.

A vádirat szerint az 1990-ben még betéti társaságként alakult, a bukásakor azonban már 47 cégből álló cégcsoporttá bővült vállalkozás a létező és a fiktív közvények eladásából származó bevételét részben a veszteségesen működő vállalatok finanszírozására fordította, részben a lelepleződés elkerülése érdekében bizonyos hitelezők kielégítésére, részben felélték, azaz a 11 vádlott ellopta. Tarsoly Csaba például állítólag egymaga 1,2 milliárd forintot vágott zsebre csak úgy.

Bár az ügy kezdetén Tarsoly még a körülmények áldozatául esett együttműködő tulajdonosként próbálta eladni magát, a hatóságok szerint ez már akkor sem volt igaz. Nemcsak azért, mert – mint Ibolya elmondta – megpróbálta megakadályozni, hogy az MNB a Buda-Cash botrányból okulva más cégekkel együtt, a Quaestort is górcső alá vegye. Ez esetben ugyanis nem a szokásos előre bejelentett ellenőrzés kezdődött volna, amit jól előkészített iratokkal és pár álügynökkel félresiklathattak volna.

Amikor a nyomozók rákérdeztek, hogy hol tárolják az irataikat, dokumentumaikat, Tarsolyék letagadták, hogy volna saját szervereik. Ezzel a hazugsággal több mint 750 ezer árulkodó e-mail ellenőrzését sikerült megakadályozni. Legalábbis egy ideig.

A bt.-től a piramisjátékig tartott az út, és a pénzt azonnal ellopták
A bt.-től a piramisjátékig tartott az út, és a pénzt azonnal ellopták
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A számtalan lefoglalt telefon és számítógép vizsgálatakor ugyanis az ügyészség talált egy sms-t, amelynek feladója Quaestor szerverének külső elérhetősége felől érdeklődött. A címzett válaszként elküldte a bejelentkezéshez szükséges linket. Innentől már csak ujjgyakorlat volt az informatikusok számára kideríteni a szerver hollétét.

Nem messze a Quaestor székházától működtették egy látszólag a céghez nem kötődő épületben.

A szerveren talált több ezer e-mail egyértelmű bizonyítékul szolgált a vádhatóság szerint a cég valós működésére, fizetésképtelenségére.

Nem ügy a külügy pénze

Miután a feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség már korábban elutasította, a Fővárosi Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda már nem foglalkozott azzal, hogy kaptak-e bizalmas információt a külügyesek, amikor március 9-én, pár órával a botrány kirobbanása előtt a Külgazdasági és Külügyminisztérium kimenekítette a Quaestorban tartott 3,8 milliárd forintnyi állampapírját. Állítólag bennfentes kereskedelem miatt érkezett feljelentés az ügyészségre a külügyes pénzkimentés miatt. Csakhogy bennfentes kereskedelemről szerintük akkor lehetne szó, ha az ott tárolt állampapírok árfolyamát érintő bennfentes információ került volna illetéktelen kezekbe. Akkor beszélhetnénk ugyanis bennfentes kereskedelemről – magyarázta egy ügyészségi illetékes – , ha azért vette volna ki a külügy a milliárdjait, mert Szijjártó a kormányülésen megtudta, hogy másnap valamilyen oknál fogva a felére esik a papírok piaci értéke.

Csakhogy ez esetben nemcsak arról volt szó, hogy Tarsoly cége végóráiban is fizetett barátjának, és egyesek szerint támogatójának, Szijjártónak. A kifizetés akkor is bűzlik, ha nem történt bennfentes kereskedelem, ugyanis az átutaláskor megsértették a Quaestor belső szabályzatát, amikor az igény beérkezésétől számított négy nap helyett azonnal utaltak. Ez az apróság azonban nem zavarja a hatóságokat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető