Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ehhez kapcsolódóan kifejtette: politikailag nem tűnik reálisnak az évtized végi terv. Hogy ez megvalósuljon, ahhoz jövő év elején már jelezni kellene ERM II.-es csatlakozási szándékunkat. A miniszter által vázolt csatlakozási időszakban azonban akad egy választás. Az erre való felkészülés lépései előtt korlátot szabhatna egy erős elköteleződés az ügyben és az ERM II tagság. Ezt figyelembe véve sokkal valószínűbbnek látja, hogy a folyamat a választások után indulhat meg, amely 2021, de inkább 2022-re érhet be – fejtette ki.
|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Már csak azért is így véli, mert jelenleg az euró bevezetése nincs összhangban a kormány szándékával, amely gyengébb forintot szeretne látni, s kihasználja a forint szabad mozgásából adódó lehetőségeket. Ha figyelembe vesszük Varga Mihály azon kijelentését is, amely szerint közelebb kell kerülni az uniós fejlettséghez, akkor is az valószínűsíthető, hogy 6 év még alighanem eltelik a magyar euróig – mondta.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője és Németh Dávid is rámutatott egy kiemelt fontosságú körülményre. A belépésig nagyon komoly munkának kell eltelnie ahhoz, hogy a magyar gazdaság konjunkturális hullámait az euróövezeti ciklikussághoz igazítsuk. Ez lényegében annyit tesz: amikor az Európai Központi Bank majd lazítást hajt végre, akkor arra nekünk is szükségünk legyen, s ha szigorítást tesz, akkor az számunkra is megoldást nyújtson. Ha ez nem így lesz, akkor az említett lépések buborékokat fújhatnak vagy recessziót okozhatnak, ami súlyosan veszélyeztetheti a hazai fejlődést.
Török Zoltán megjegyezte, hogy a csatlakozással szemben nem nagyon tud érdemi érveket felhozni. A mozgástér persze csökken, de hogy a kevesebb eszköztár elegendő legyen, ahhoz kell egy stabil gazdaság. Ha az megvan, akkor jelentős előnyöket teremthet az euró, hiszen például a tranzakciós költségek számottevően csökkennek, az árfolyamkockázat megszűnne, s kiszámíthatóság is javulna.
Felvetésünket, hogy mégis hol húzódhat a csatlakozási árfolyam, mindketten igyekeztek hárítani. Nehéz egy konkrét szintet belőni. Nagyon alulértékeltnek, de túlértékeltnek sem szabad lennie. Előbbi esetben például igencsak felpörögne az infláció. Ha mégis kellene valami jegyzést mondani, akkor a jelenlegi állapotok mellett valahol 305 forintnál lehetne egy belépési szint – jegyezte meg Németh Dávid.
Török Zoltán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Magyarország egyáltalán nem mondható eurószkeptikus államnak. A honi adatok szerint a lakosság 55 százaléka pozitívan viszonyul a közösségi devizához, s 38 százalék, aki negatívan.
Az első nagy hazai euróbevezetési hullám egyébként még arra az időszakra tehető, amikor az ország még nem is volt az unió tagja. Ez 2000-2001-hez köthető, amikor Járai Zsigmond jegybankelnökként megszüntette a csúszóleértékelést. Akkor ezzel egy időben vetődött fel az euró bevezetése, amit akkor 2006-ra tettek. A választások közeledtével ez azonban gyorsan 2007-re ugrott.
Ezt követően szinte mindig úgy került elő a magyar euró lehetősége, hogy "a következő ötéves időszak" végén kell ezzel számolni. Ebből azóta sem lett semmi. Pedig sokszor komoly gazdasági szakértők is azt várták, hogy a mindenkori magyar kormány végre megteszi a lépést, s csatlakozik az ERM II-árfolyamrendszerbe. A Reuters több esetben is készített olyan elemzői körképet, amelyben arra volt kíváncsi, a megkérdezettek milyen aránya tartja valószínűnek az említett ERM II-es belépést. Egy 2004-es körképükben a válaszadók átlaga a belépési szintet 272,50 forintra tette, ami azt jelezte megingott a hitük az erős forintban. Egy korábbi kutatásukban ez az érték még 255 forint volt.
A "következő öt évben lesz" megszólalásokat a gazdasági válság végül elsöpörte, s 2008 óta az euró bevezetése lényegében lekerült a napirendről.
