A NAV 779,8, a KSH 109,2 milliót kell faragjon, a Kehi, a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási szervek viszont együtt is kevesebb mint százmilliót kell megtakarítsanak.
Az uniós fejlesztéseknél 3,8 milliárd forint a zárolási kötelezettség, ez ugyanakkor nem érinti sem az autópálya-, sem a közúti fejlesztéseket, s a MÁV pályafelújítási, hídrekonstrukciós munkálatait sem. A rendkívüli kormányzati intézkedések soron húszmilliárdot kell megvonni, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap – a Start munkaprogram ki adási előirányzata nélküli – egyenlegét pedig legalább nyolcmilliárd forinttal kell javítani.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak hatmilliárd forinttal kell javítania az egyenlegét, a többi alap korrekciója egyenként pár százmillió forint.
|
Ami fontos, az fontos: Kurucz Éva kormányszóvivő beszél az Erzsébet-programról tartott kihelyezett kormányszóvivői sajtótájékoztatón a zánkai tábor tornatermében
Nagy Lajos / MTI |
– Szerintem a zárolások nem szükségesek, azonban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak – fogalmazott Orbán Viktor a közrádióban.
Az Együtt–PM egyszerűen ledilettánsozta a kormányt a bejelentett zárolás miatt, ennél valamivel szofisztikáltabban fogalmazott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke egy szerdai konferencián. Szerinte észrevehető, hogy a kormány kissé túlbiztosítja a költségvetést, vagyis esetenként akkor rendel el zárolást, amikor arra nincs szükség, illetve annak dacára dönt extra adókról és befizetésekről, hogy a hiánycél remekül teljesül a nélkül is – tipikusan ilyen volt 2012 és 2013 is.
A zárolások részletes sorain végigfutva azért látszik, hogy melyek azok a tételek, ahol egy fillért sem vonnak el – a zárolás alá nem tartozó kiadásokat külön listázta a kormányrendelet. Itt az értelemszerű elemek mellett – a támogatott lakáshitelek kamattámogatása, a gyermekvédelem, a szociális kiadások – olyanok is szerepeltek, amelyek azért nem feltétlenül szükségesek az életben maradáshoz.
Érinthetetlen marad például valamennyi stadionberuházás, így az NB I-ből kiesett Mezőkövesd FC létesítményének fejlesztése, de emellett tucatnyi más stadionberuházás is. Szintén érinthetetlen a kormányfői protokoll tervezett költsége, valamint a kormányzati kommunikációra fordítandó összeg.
A 110 milliárd forint vélhetően arra kell, hogy legyen miből állni azoknak az autópálya-fejlesztéseknek a pluszköltségét, amelyeket jelenleg az Európai Bizottság vizsgál. Ha az EB szerint szabálytalanul választották ki annak idején az építtetőket (az aszfaltkeverő gépek képezik a vita tárgyát), akkor a támogatás ugrik, s a tételt a költségvetésnek kell állnia.
Egy kósza ötlet szerint ezt is különadókból szedték volna be, ám jelen állás szerint mégsem adóztatják meg az érintett útépítő cégeket visszamenőleg. (Ennek lehetséges okairól, más szóval az Orbán–Simicska-meccs jelen állásáról itt olvashat)
