Fazekas nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy kezdeményeznek-e a későbbiekben valamilyen kényszerintézkedést a politikussal szemben. Mint mondta, az ügyészség soha nem nyilatkozik a jövőbeni nyomozati cselekményekről.
Tény ugyanakkor – ezt Fazekas is megerősítette –, hogy az ügy valamennyi gyanúsítottja előzetesben vagy házi őrizetben várja az eljárás befejezését.
Az ügyészség az ügy jelenlegi állásáról kiadott közleménye szerint Mengyi Roland barátja – 2015 tavaszán-nyarán, Mengyi Roland révén – megtudta, hogy a közeljövőben a szociális szövetkezetek számára mintegy 800 millió forint összegű, Európai Uniós forrásból származó támogatásra írnak ki pályázatot. Mengyi a pályázat kiírásáért, valamint azért, hogy a pályázati összeget az érintettek által koordinált szövetkezetek nyerhessék el, ötmillió forint úgynevezett „alkotmányos költséget” kért. Nem magának, hanem a vele kapcsolatban lévő döntéshozóknak. További ötmilliót pedig akkor, ha megnyerik a pályázatot. Az érintettek összegyűjtötték az ötmillió forintot, amit Mengyi barátjának át is adtak.
Az ügyészség közleményében rámutatott: az érintetteknek nem állt szándékában a végül csak 500 millió forintra kiírt pályázati cél megvalósítása. Szándékuk szerint az elnyerni kívánt összegek meghatározott része a saját vagyongyarapodásukat szolgálta volna. Úgy tervezték, a szövetkezetek meghatározott vállalkozókkal kötöttek volna fiktív vagy túlárazott szerződéseket a pályázati célok látszólagos megvalósítására, majd miután megkapták a pénzt, annak jelentős részét visszaosztották volna a közvetítőknek.
 |
Mengyi Roland azt ígéri, hogy együttműködik a hatósággal
Kovács Attila / MTI |
Azt, hogy az egyes elkövetőkhöz a támogatási összegből mekkora rész jutott volna, Mengyi Roland az egyeztetések során többször módosította. A végleges megállapodás szerint a támogatás tíz százaléka maradhatott volna a szövetkezeteknél, amelyeknek a vezetőit vagy átverték a pályázat kapcsán, vagy nem is tudtak róla, hogy pályáztak – valaki a dokumentumokra hamisította a nevüket. A pályázatokat – a befogadási kritériumok nem teljesítése, illetve a pályázati kérelmek formai hibái miatt – elutasították, így azokat nem fizették ki. Ez után az érintettek visszakérték az ötmilliójukat Mengyitől, aki azt a barátján keresztül visszafizette – áll az ügyészség hivatalos közleményében.
Futó Barnabás ügyvéd, Mengyi jogi képviselője nem kívánta kommentálni az ügyészség bejelentését. Annyit jegyzett meg csupán, hogy az ügyészség által leírt tényállás szerinte legfeljebb a költségvetési csalás előkészületének felel meg, ami viszont nem bűncselekmény. Ügyfele, mint mondta, továbbra is fenntartja, hogy nem követett el semmiféle bűncselekményt, és áll a vizsgálat elé.
Reakciók
MSZP A nyomozásnak nemcsak Mengyi szerepére kell fókuszál is. Ki kell deríteni, ki adott ki titkos információkat a nyomozásról a későbbi gyanúsítottaknak, és hogy kik voltak még érintettek az ügyben.
LMP Nem ez az egyetlen ilyen eset. Mengyi ügye azonban azért is felháborító, mert saját választói elől akarta magánzsebekbe kimenteni a leginkább rászorulók megsegítésére szánt pénzeket.
DK Objektív és független vizsgálatot várnak el az ügyészségtől Mengyi ügyében, bár a párt szerint sokkal hamarabb kezdeményezniük kellett volna a képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését. Félő ugyanis, mint, hogy a vétkes késedelem miatt a fideszes honatya bizonyítékokat tüntethetett el vagy tanúkat félemlíthetett meg.
Együtt A Mengyi-ügy az első bűnügy, amelyben bíróság elé állhat a Fidesz-maffia. Szigetvári Viktor elnök felszólította Mengyit, ne várjon a parlament döntésére, mondjon le mandátumáról és tegyen beismerő vallomást.
Fidesz Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője fenntartotta azon korábbi álláspontját, hogy visszaéltek Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő nevével.
Kormány Lázár János kancelláriaminiszter szerint nem az a releváns kérdés, hogy történt-e befolyásolási kísérlet az uniós pályázatok elbírálása kapcsán, hanem az, hogy valóban megvalósult-e a befolyásolás, azaz a külső szándékok alapján születtek-e meg egyes támogatási döntések. A miniszter világossá tette, hogy nem örül a botránynak, arra a kérdésre viszont nem válaszolt érdemben, hogy ha a politikus valóban az adónyomozók szeme láttára vett át pénzeket, ahogyan a 168 óra megírta, akkor miért nem került sor jogi értelemben is a tettenérésre, azaz miért nem fogták el őt – Lázár csak annyit mondott, hogy minden bizonnyal a törvények betartásával jártak el. Világossá tette ugyanakkor, hogy nem tört meg, sőt megerősödött a bizalma helyettesében, Csepreghy Nándorban, akit a vonatkozó cikkek lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva szintén az ügy érintettjeként neveztek meg.
Skandallum
Lázár Jánosnak a befolyásolás megvalósulását megkérdőjelező interpretációjával nyilvánvalóan az ügy súlyát kívánt csökkenteni, ami a kormány szempontjából érthető, az eset megítélését azonban érdemben nem befolyásolta. Eddig is tudható volt, hogy az uniós pénzek magyarországi elosztásának magasak a korrupciós költségei. Most is felmerültek olyan momentumok, amelyek rendszerszintű korrupcióra utalnak, ám az érdemi új elemet az jelenti, hogy a tettenérést „felülről” akadályozhatták meg, legalábbis a 168 óra által sugalmazottak alapján. Fontos momentum az is, hogy ezúttal a kormányoldallal rendszerint elnéző főügyészség is lépéskényszerben érezte magát, ami Juhász szerint szintén kiemeli a Mengyi-botrányt a hasonló skandallumok sorából. (H. M.)
Az ügyészség visszautasítja a nyomozás akadályozását
Kevéssel az ügyészség bejelentése előtt jelent meg a Voldemort-ügyet kirobbantó 168 óra online kiadásban Rajnai Attila Tállai vagy Polt segítette Mengyit? című írása, amelyből minden eddiginél részletesebben kirajzolódik a Mengyi-ügy és annak háttere. A cikk szerint az adócsalásra alapított szociális szövetkeztek ügyében nyomozott a NAV, és hallgatta le az egyik kulcsfigura, F. telefonbeszélgetéseit, amikor befutott egy hívás Tiszaújvárosból. Számos szövetkezetre lenne szükség, közölték F. Máriával, mert egy országgyűlési képviselő segítségével pályázati pénz áll a házhoz. A lap szerint tavaly nyáron a NAV nyomozói lehetőséget láttak arra, hogy pénzátadás közben lecsapjanak a korrupt bagázsra, ám valakik lefújták az akciót. Szerinte Tállai András, a NAV irányításával az idő tájt megbízott államtitkár vagy Polt Péter legfőbb ügyész dobhatott akkor ily módon mentőövet Mengyinek. Rajnai tényként közli, hogy a feltételezett beavatkozás után hirtelen megváltozott a szereplők telefonbeszélgetéseinek a stílusa.
Fazekas Géza az ügyészség nevében visszautasította, hogy bármilyen módon is akadályozták vagy akár csak lassították volna a nyomozást. A NAV érdeklődésünkre nem kívánta kommentálni a Tállait ért vádat.
