Visszaüthet a határontúli magyarok mozgósítása

A határon túli magyaroknak viszont maguknak kell kezdeményezniük, hogy vegyék fel őket a levélben szavazók központi nyilvántartásába. Amennyiben a 2014-es parlamenti választáson már jelentkeztek, ezt nem kell még egyszer megtenniük, ám aki azóta szerezte meg a magyar állampolgárságot, annak legkésőbb szeptember 17-ig ezt kérnie kell.

A legfrissebb adatok szerint 262 ezer kettős állampolgár szerepel ebben az adatbázisban, s vannak még félmilliónyian, akik szavazhatnának. A kormány határozottan buzdítja is őket a részvételre, bár ez visszaüthet. A népszavazás ugyanis akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksol, és ha a határon túliak mozgósítása a kvótaügyben nem sikerülne,

itthon ötven százalékot esetleg jelentősebben meghaladó részvételre lenne szükség.

Múlt szombaton megkezdődött a hivatalos kampányidőszak, ami a polgárokat is érinti. Így a népszavazást kezdeményező kormány, illetve a parlamenti frakcióval rendelkező pártok a választók nevét és lakcímét tartalmazó teljes névjegyzéket megvásárolhatják, ha van erre 1,1 millió forintjuk. Aki akarja, adatai kiadását még letilthatja, amit akár az interneten is meg lehet tenni. A listát különben csak direkt politikai marketingre – szórólapok, kiadványok célba juttatása érdekében – lehet felhasználni, s ezt a népszavazás napján meg kell semmisíteni.

A névjegyzék igénylésének vélhetően nincs sok értelme, mert

az egyes háztartásokba konkrét nevek nélkül is eljuttathatnak mindenféle kiadványokat,

ami jóval olcsóbb megoldás. Igazán intenzív kampányt egyébként nyilván a kabinet akar folytatni – amely „tájékoztatási" feladatai teljesítése érdekében ingyen is hozzáfér a lakcímadatokhoz, ha annak szükségét látja –, esetleg a kormánypártok szállnak be ebbe, míg az ellenzék direkt politikai marketingre valószínűleg nem fog túl sokat költeni.

Egyelőre azt sem tudni, hogy a parlamenti választások idején bevett más kampánymódszerekkel milyen mértékben élnek majd. Az adatvédelmi hatóság 2014-es ajánlásában mindenesetre felhívta a figyelmet arra, hogy politikai hirdetéseket e-mailben csak akkor lehet a választókhoz eljuttatni, ha elektronikus levélcíműk ilyen célú felhasználásához kifejezetten hozzájárultak.

Hasonló a helyzet a telefonhívásokkal is.

A nyilvános telefonkönyvek alapján azokat kereshetik meg, akik az előfizetői szerződésben beleegyeztek számuk közzétételéhez, s külön jelezték, hogy készek marketing- és tájékoztatási célú hívások fogadására is. Erről a kampányt folytató szervezetnek kötelessége meggyőződni. Ugyanakkor az érintett kérésére tájékoztatást kell adnia arról, hogy milyen forrásból szerzett róla adatokat, s azt miként kezeli. Kérésre az adatokat törölni kell.

Az adatvédelmi hatóság azt viszont kifejezetten elfogadhatatlannak tartja – derül ki az ajánlásból, hogy véletlenszerűen tárcsázzanak automatikusan generált számokat. Ezzel a módszerrel titkos számokat is hívhat a gép, illetve olyan magánszemélyt is megtalálhatnak, akinek deklaráltan esze ágában sincs politikai üzeneteket meghallgatni.