Viccnek kicsit erős: év végéig fel kellene számolni az utcai hajléktalanságot
Az év végéig fel kellene számolni az utcai hajléktalanságot az Európai Unió tagállamaiban. Budapesten ennek semmi nyoma, mint ahogy más országokban sincs. Sőt az előző telekhez mérten az idén még többen élnek majd a köztereken Magyaroszágon. Az ellátók csak a kitartó melegben bízhatnak.
A telefonfülkéből kétes folyadék csorog végig járdahosszan az Üllői úton. A környék hajléktalanjai ugyanis nyilvános vécének használják a Corvin negyed árkádja alatti fülkét. Holott az aluljáróban működik illemhely. Csakhogy az pénzbe kerül. A lépcsőkön kéregetők pedig örülnek, ha ételre jut. Az egykori vitrinek helyén szépen megágyazva. Akárcsak a Ferenciek terén frissen felújított aluljárójában. A budai alsórakpart – HÉV-pálya közötti zöld sávon pulóvert teregetnek a késő őszi ajándék melegben. A látvány mindenütt visszaköszön.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
Budapesten többen élnek az utcán, mint az elmúlt öt évben. A hivatalos hajléktalanszámlálást ugyan minden évben februárban rendezik az ellátószervezetek, de Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai vezetője a tavalyi adatokra hivatkozva állítja, hogy legalább 1200-1300 ember tölti az éjszakáit odakint Budapesten. Vidéken legkevesebb a háromszorosa.
Az Európai Parlament 2011-ben határozatban szólította fel a tagállamokat: 2015 végére számolják fel az utcai hajléktalanságot. A fenti állásfoglalás nem volt kötelező jellegű, így a kormányok nem is vették túl komolyan. Az utcai hajléktalanság több mint 500 ezer embert érint a tagállamokban, további 3 millió embert közvetlenül fenyeget. A helyzet nem sokat javult ez elmúlt években. Az uniónak pedig továbbra sincs egységes szociálpolitikája, mert ez a tagállamok belügye.
Magyarországon is mindig akadt más fontosabb, amire kellett a pénz. Budapestnek mégis sikerült a hajléktalansággal foglalkozó közgondolkodás fősodrába kerülnie az utcai élet kriminalizálásával. A fővárosi önkormányzat 2013-ban rendeletben tiltotta meg az életvitelszerű köztéren tartózkodást. A kerületek tíz körömmel kaptak a lehetőségen és a fővárosi javaslatot túllicitálva alakítottak ki tiltott zónákat a területükön. Ezt ugyan később alkotmánybírósági felszólításra módosítaniuk kellett, de a szabályozás lényege nem változott. Mégis hatástalan maradt. Senki sem akadt ugyanis, aki betartatta volna a rendeletben foglaltakat.
Az utcák megtisztításában egyetlen alkalommal sikerült látványos eredményt elérni: 2011-ben a fűtött utca program elindításával. Három kerületben összesen 490 millió forintból alakítottak ki szállókat és éjjeli menedékhelyeket, amelyek összesen 309 ember befogadására voltak alkalmasak. Hasonló program azóta sem volt. Holott akkor pont 309 emberrel – 876-ra – csökkent a kint éjszakázók száma. Azóta ismét emelkedik. A szociális támogatási rendszer idei átalakítása, a kerületi kilakoltatások felgyorsítása, a fővárosi albérletárak elszállása mind errefelé tolja a létezés szélén imbolygókat. Az elmúlt években az is érzékelhető volt, hogy a város centrumából a külső kerületekbe és Budára – főként a zártkerti és parkos területekre – szorulnak ki a fedél nélküliek.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Az utcai hajléktalanság felszámolásához Győri szerint több tízmilliárd forintra lenne szükség. Nem elég ugyanis hajléktalanszállókat létrehozni, bérlakásokra és még talán ennél is jobban pszichiátriákra, illetve az alkohol- és drogproblémák kezelésére szakosodott egészségügyi intézményekre lenne szükség. Szakellátó háttérintézmények nélkül újra és újra az utcára kerülnek a hajléktalanszállóra vitt emberek. De már 2-3 milliárdból is látványos eredményeket érhetnének el.
De ennyi sincs.
A főváros – a szűkülő keretek között ez is dicsérendő – évek óta egymilliárdot ad a meglévő szállók, éjjeli menedékhelyek, nappali melegedők és egyéb szociális szolgáltatások működtetésére.
