galéria megtekintése

„Végre egy rendes nemzeti konzultáció”

5 komment


Ónody-Molnár Dóra

Három hallgató és tanáruk figyelt fel a kormány által haszontalannak tartott egyik társadalomtudományi szakon arra, hogy milyen okok állnak a Kétfarkú Kutya Párt ellen-plakátkampányának támogatása és a kormányplakátok leszaggatása mögött. A morális felháborodás a legnagyobb hajtóerő.

Vajon mi motiválta az embereket, amikor rövid idő alatt 33 millió forintot dobtak össze a kormányplakátokra válaszoló ellenplakátokra, miközben az elmúlt években a társadalom szinte minden szegmensét brutálisan érintő kormányzati intézkedések alig-alig váltottak ki ellenállást? Ennek járt utána az ELTE PPK Pszichológia Intézetének docense, Kende Anna és diákjai, Csaba Sára, Belinszky Anna és Lukács Zsófia.

A kutatók arra figyeltek föl, hogy a kormány plakátjai elleni megmozdulás két, eddig kevésbé jellemző formát öltött.
– Egyrészt a mozgósítás anyagi támogatás formájában történt, másrészt a plakátok letépése, megrongálása, átfestése illegális akciónak minősült, tehát egyfajta radikalizálódást tükrözött – mondják.

– Bennem is felháborodást keltettek a kormány idegenellenes plakátjai, és gondolkodtam, mit kellene kezdeni velük. Aztán elindult a Kétfarkú gyűjtése, és arra figyeltem fel, milyen gyorsan reagálnak az emberek – mondja Lukács Zsófia, akiben az a kérdés is felmerült, hogy vajon könnyebb-e az embereknek klikkelni és pénzt küldeni, mint utcára vonulni.

 

– Számos dolog történt a közelmúltban, amire nem reagáltak az emberek. Ebben a konkrét ügyben viszont már akkor elkezdődött a gyűjtés az ellenkampányra, amikor még úgy tűnt, hogy a kormány csak viccel. Nem az történt, mint más esetekben, amikor mindössze pár száz ember megy ki az utcára tüntetni – mondja Csaba Sára.

A kérdőív – amelyet több Facebook-profilon keresztül, illetve a Magyar Helsinki Bizottság honlapján terjesztettek – azokat célozta, akik részt vettek a tiltakozás valamilyen formájában. Az adatfelvétel két nappal az ellenplakátkampány elindulása után kezdődött, és a szerb–magyar határra épülő kerítés tervének kihirdetése előtt zárult le.

MKKP

– A kampányban részt vevő vagy azt támogató személyek körében gyűjtöttünk adatokat. A kérdőívet 1036-an töltötték ki 5 nap alatt. A megkérdezettek 64 százaléka nő, átlagéletkoruk 40 év volt, többségük budapesti lakos, több mint 80 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel – mondja Kende Anna, a kutatás vezetője.

A kérdőíven egyebek mellett azt tudakolták, részt vett-e az illető korábban valamilyen demonstrációban, mit gondol arról, hogy lehet-e illegális eszközökkel is tiltakozni, mennyire tartja illegitimnek a kormány kampányát, mennyire tartja valamilyen csoporthoz tartozónak magát. A kutatók emellett felsoroltak tíz konkrét ügyet az elmúlt évek ismertté vált politikai botrányai közül azt összehasonlítandó, mennyire tartják azokhoz képest súlyosnak vagy kevésbé súlyosnak a bevándorlók elleni kampányt.

Az eredmények megerősítették a kutatók feltevését: a konkrét ügyet a válaszadók nem tekintették súlyosabbnak a felsoroltaknál. Meglepte viszont őket az, hogy a válaszadók minden ügyet felháborítóbbnak tartottak, mint az internetadót. Vagyis: nem feltétlenül a legnagyobb botrányok mozgatják meg a tömegeket.

Megállapítható az is, hogy egy érzelmileg felkavaró ügy azokat is képes mobilizálni, sőt radikalizálni, akik korábban nem, vagy csak alig vettek részt tiltakozó akciókban. A kérdőívekből ugyanis kiderül, nem a politikai elégedetlenség volt a fő motiváció (a kormánypárttal való elégedetlenség, illetve a szélsőjobbtól való félelem), hanem a morális felháborodás.

– Ezzel a felháborodással és érzelmi erővel lehet embereket mozgósítani, és látszik, hogy van olyan csatorna, ahol ezek az energiák jó irányba mozdulnak – összegzi Belinszky Anna, aki szerint meglepő, hogy egy alulról szerveződő viccpárt volt képes egy ilyen radikális megmozdulást összehozni. Ez a siker a hallgatók szerint tanulságos lehet az ellenzéki pártoknak is.

Kende Anna arra hívja föl a figyelmet, hogy minden kérdőív végén van egy olyan kérdés, amely alkalmat ad a válaszadónak bővebben is kifejteni a gondolatait. Míg más kérdőíveket e helyütt bírálni szoktak, most kifejezetten kedvező reakciók érkeztek, „végre egy rendes nemzeti konzultáció” – írta például egy megszólított.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.