A sztrádán ácsorgó személykocsik többségén német rendszám volt. Egy német nő szó nélkül vizet nyújtott át a szemközti sávban gyalogló idegeneknek. A magyar rendőrök is kínálgattak vizet, igaz, ők az úton rekedt autósoknak.
A kamionosok megszokták a várakozást, vállvonogatással vették tudomásul, hogy legalább öt óra ismét értelem nélkül esik ki az életükből. Csak egy alkatrészt szállító román rohangált feldúltan, őt időre várták Belgiumban. Annyira szoros a logisztikai lánc, hogy ha sokat késik az alkatrésszel, megreked a termelés.
A rádió ötórás várakozásról beszélt, egy magyar Opelban ülő férfi szerint ez még mindig sokkal jobb helyzet, mint amikor télen egy teljes napot fagyoskodtak a hóba zárva, s csak a civilek tudták kimenteni őket, a Belügyminisztériumtól csupán tanácsokat kaptak SMS-ben, hogy ha elfogy a benzin, üljenek át egy másik autóba. Megpirulni kellemesebb, mint kékre fagyni – állította tapasztalatból az opelos.
Néha pár percre meglódult a forgalom, aztán újra a fékre kellett lépni. Kettővel előttünk egy jól öltözött arab család utazott német rendszámú, pár éves Mercedesében. A szemközti sávban gyaloglókkal nem vették fel a szemkontaktust.
A sztrádán veszteglők között híre ment, hogy a németek vonatot küldenek a szírekért. Később ezt cáfolták. Utána azt mondta a rádió, hogy az osztrákok a zsúfoltságra való tekintettel délután kettőig felfüggesztik a razziát. Ezt beváltották, a forgalom, ha lassan is, de folyamatosan haladt.
A razzia meghatározatlan ideig, folyamatosan tart, figyelmeztetett a burgenlandi rádió.
|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A menekültkérdés megoldására mindenkinek volt valami ötlete. – Ott kell őket segíteni a hazájukban – bizonygatta egy osztrák. – A jólétet nem lehet mesterségesen exportálni – szállt vele vitába a társa.
Kerítsék körbe Magyarországot a szögesdróttal, és hozzanak ide minden menekültet. A magyarokat meg deportálják Szíriába, majd meglátják, milyen szép ott az élet – tanácsolta egy német.
– A magyar menekülteket a fél világ befogadta, amikor bajban voltak. Itt érte a hála – ezt tört magyarsággal mondta egy burgenlandi férfi.
A kocsisor eleje megindult. Mindenki visszaült a kocsijába és elindult. Hazafelé.