galéria megtekintése

Robbant az alkotmánybomba, egy embert szíven lőttek

1 komment

NOL

Zavargások törtek ki, egy ember meghalt és több mint 120 megsebesült Kijevben, miután a parlament első olvasatban elfogadta a hatalom decentralizálásáról szóló alkotmánymódosítást. A jogszabály nagyobb önállóságot adna a lázadó kelet-ukrajnai régiónak, ám tartós javulást aligha hozna. Az is kérdéses, hogy keddtől – mint ígérték – betartják-e a szemben állók a most csak papíron létező tűzszünetet.

A nacionalista pártok radikális híveihez tartozó mintegy ezer tiltakozó már reggel összegyűlt a kijevi parlament épületénél, az összecsapások azonban csak azután törtek ki, hogy a képviselők igent mondtak az alkotmánymódosítás elnöki tervezetére. A tüntetőket felbőszítette a lázadó kelet-ukrajnai régió számára nagyobb önállóság lehetőségét kínáló döntés: előbb kövek és füstbombák, majd robbanószerkezetek is repültek az épületet biztosító rendfenntartók felé, sőt, lövöldözés is volt. A nemzeti gárda egy tagját szívlövés érte, több mint 120-an megsebesültek a délutánra elcsitult zavargásokban, amelyek mintegy harminc résztvevőjét előállították. Petro Porosenko államfő a történteket hátba támadásnak, az elkövetőket pedig „álhazafiaknak” nevezte, és védelmébe vette az alkotmánymódosítást.

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Botrány volt a parlamenti ülésteremben is. A radikális párt és a nacionalista Szvoboda (Szabadság) frakciójának tagjai az elnöki emelvény elfoglalásával akarták megakadályozni a szavazást, a javaslatot támogató honatyák viszont a szónoki pulpitust vették körbe. Végül a tiltakozó képviselők kiabálása, szirénázása közepette csak rövid ideig tartott a rendkívüli tanácskozás, amelyen első olvasatban – a szükséges 226-nál több, 265 szavazattal – igent mondtak a törvénytervezetre. A kedden nyíló őszi ülésszakon esedékes végleges voksoláson már legalább 300 képviselőnek kell jóváhagynia a dokumentumot a papíron 450 tagú, ám a kelet-ukrajnai régiók küldötteinek hiányában valójában 422 törvényhozóból álló parlamentben.

 

Az alkotmánymódosítást a februárban szentesített, a kelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezését célzó, második minszki megállapodás értelmében kell életbe léptetnie a kijevi kormányzatnak, ám alighanem még a megszavazása sem hozza sokkal közelebb a válság rendezését. Merthogy amit a kijevi politikai elit egy része soknak tart – az Andrij Szadovij lvivi polgármester vezette Szamopomics (Önsegítség) párt frakcióvezetője például az alaptörvény „megerőszakolását” emlegette –, azt a kelet-ukrajnai lázadók keveslik.

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Az alkotmánybíróság által is jóváhagyott tervezet ugyanis úgy rendelkezik, hogy külön törvényben szabályozzák a helyi önrendelkezést „Donyeck és Luhanszk megye bizonyos területein”, vagyis a szeparatisták ellenőrzése alatt álló régióban. Különleges státuszt tehát – mint azt néhány napja maga Porosenko is hangoztatta – az alkotmányban nem kapnak ezek a területek. A változások ellenzői azonban így is „a szeparatizmus törvényesítéséről” beszélnek, a Moszkva-barát lázadók viszont arról, hogy az, ami a kijevi parlament napirendjén szerepel, csak „nagyon távolról emlékeztet” a minszki megállapodásokban előírt intézkedésekre.

Az is kérdéses, hogy sikerül-e tartósan lecsitítani az utóbbi hetekben ismét intenzívebbé vált, igaz, néhány napja valamelyest elcsendesült harcokat a Donyec-medencében. A szemben álló erők és Oroszország alkotta, az EBESZ égisze alatt működő összekötőcsoport ülésén a múlt héten abban állapodtak meg, hogy szeptember elsejétől valóban tiszteletben tartják a most csak papíron érvényben lévő fegyvernyugvást, Gyenyisz Pusilin, a felkelők képviselője azonban már hétfőn sokatmondó nyilatkozatot tett. Kedden videokonferenciát tartanak, amelyen összegzik a helyzetet és „megnevezik az okokat, miért nem sikerült a szeptember elsejére tervezett tűzszünet” – idézte szavait a Newsru.com orosz hírportál.

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Pedig a jelek szerint újabb lendületet vettek az összecsapások enyhítését célzó diplomáciai manőverek. A múlt héten Porosenko Brüsszelben az EU vezetőivel, Berlinben pedig a rendezési erőfeszítéseket vezető német kancellárral és francia elnökkel találkozott. Angela Merkel és Francois Hollande a hét végén telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfővel is. Noha megbeszélésüket az elemzők egy része biztatónak nevezte, voltaképpen semmi új nem hangzott el. Putyin a politikai rendezés fontosságát hangoztatta, de az ukrán kormányt okolta a harcokért, sürgette az ukrán alkotmánymódosítást, a kelet-ukrajnai választásokat és azt, hogy Kijev tárgyaljon közvetlenül a lázadókkal.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.