A lengyel-amerikai elemző bő tíz éve, a Medgyessy-kormány idején (és lapunk hasábjain) tűnt fel a magyar nyilvánosságban, amikor is vihart keltve a nemzeti konszenzuskeresést sürgette a két magyar politikai oldal között az Amerikai Magyar Koalíció szokásos éves rendezvényén.
Három évvel ezelőtt pedig azt mondta egy lapunknak adott interjújában: alázatosabb lehetne a budapesti parlamenti többség, s azt sürgette, egyetlen erő se sajátítsa ki magának a politikai teret.
 |
Janusz Bugajski
Szabó Bernadett / Népszabadság |
Bugajski most azt mondja: Washingtonban és Brüsszelben is négy alapvető aggodalmat fogalmaznak meg Magyarországgal kapcsolatban.
Az egyik az, hogy a világos választási felhatalmazás az egypárti dominancia konszolidációjához vezethet. Másképp szólva: az egypártrendszer lopakodó kiépítésének kezdetéről, avagy folytatásáról lehet szó. „Ha egy demokratikus rendszer egypárti uralmat eredményez, az a Fidesz esetében azért is paradoxon, mert programja a kommunizmus, az egypártrendszer szerkezetének leépítésére épül. A paradoxon tehát abban áll, hogy egypárti kormányzást hoznak létre egy demokratikus rendszeren belül. Macedóniából is van példa ilyesmire, populista és nacionalista platformon jóváhagyott pártra.”
Egy másik aggodalom – állítja – az ultranacionalizmus előretöréséhez, a Jobbik igen jó szerepléséhez fűződik, amire a Haider-féle Osztrák Szabadságpárt óta nincs igazán európai példa. – Ez a félelem abban áll, hogy a Fidesz és a radikálisabb Jobbik nacionalistább irányba taszíthatja Magyarországot. Ez márpedig olyan következményekkel járhat, mint a szomszédokkal, például Szlovákiával való viszony romlása, vagy éppen az antiszemitizmus és a romaellenesség erősödése – mondja Bugajski.
A harmadik félelem: az Európai Unióval szembeni szkepszis erősödése. Magyarország az EU tagjaként veszélyeztetheti az unió alapvető projektjeit, bővítését vagy a tagok közötti szorosabb integrációt. „Ezekről már az elmúlt években is szót ejtettünk. De Magyarország még inkább magába fordulhat most, vagy pedig kelet felé, amivel pedig már a negyedik fő aggodalomnál tartunk.”
Az utolsó pont – s egyben Bugajski legnagyobb félelme – az, hogy Orbán Viktor továbbléphet azon az úton, amelyen még szorosabbra fűzi a szálakat Vlagyimir Putyin Oroszországával. Ez a lengyel-amerikai elemző szerint több negatív hatással is jár. Az egyik, hogy aláássa a Krímet megszálló Putyin elnök elszigetelésére tett erőfeszítéseket, például Magyarország ellenezheti a Moszkva elleni szankciókat. Továbbá kiszolgáltathatja az országot az orosz üzleti befolyásnak és korrupciónak, a moszkvai befolyás érvényesülésének.
