Nem CÖF
Miután a Milla mozgalmi szerepet már több mint egy éve nem játszik, a belőle kinövő egyesületben pedig már közel egy éve nem zajlik valós tevékenység, annak a látszatnak a fenntartása, hogy a Milla még létező entitás, vagy annak a hamis látszatnak a táplálása, hogy a Milla az ellenzéki összefogás CÖF-je, nemcsak alaptalan, hanem méltatlan is – vallja a nyolc egyesületi tag. Emlékeztetnek, hogy a március 29-én közgyűlés céljából megjelent tagok formális döntést ugyan nem hozhattak, de egyetértettek azzal a több tag részéről már korábban többször megfogalmazott felvetéssel, hogy az egyesületet indokolt megszüntetni. Azt javasolják az egyesület tagjainak, hogy a további méltatlan huzakodást kerülve, méltósággal zárják le a Milla történetét.
Elfújta a hó
Az Egymillióan a Sajtószabadságért egy Facebook-csoportból alakult a 2010-es médiatörvények elfogadása elleni tiltakozásul. Nevének megfelelően: a sajtószabadság védelmében, a közmédia politikai kisajátítása, a hírműsorok elfogultsága, a cenzúrázások ellen tiltakozásul civil aktivisták több tízezres tüntetéseket hoztak össze március 15-én és október 23-án. A csoport hamar mozgalommá nőtte ki magát, és igen gyorsan kibővítette spektrumát. Egy év sem kellett hozzá, és már az általában a szabadságjogokért emelt szót, az alkotmányosság helyreállításától az alternatív köztársaságielnök-választásig.
A fordulópont 2012 őszén következett be: az akkor még csak ötlet szintjén létező baloldali-liberális összefogás hamar bekebelezte a mozgalmat. A Milla tüntetésein korábban kifejezetten tiltották pártpolitikusok szereplését, ezért is ütköztek meg sokan, amikor egyszer csak Bajnai Gordon lépett színpadra. Azóta tart a lejtmenet, a Milla lényegében kettészakadt, az ősmillások sorra elfordultak, és új, néhol a Szolidaritáshoz és az Együtthöz közel álló arcok bukkantak fel.
|
Pár ezer nyugdíjas vette át a terepet -
M. Schmidt János / Népszabadság |
Az egyre inkább a pártpolitika felé kacsintgató millások végül egy platformban végezték, de még ekkor is tartott a belül-kívül vita, így az akkor már egyesületi formában működött Milla az összefogásban Együtt-Milla platformként vett ugyan részt, de a közgyűlés megtiltotta a Milla név használatát.
A Millát többek között Juhász Péter, az egyik alapító vitte be a Bajnai Gordon köré szerveződött mozgalomba, aki a jelöltekről szóló tavaly őszi megállapodás alapján az Együtt-PM belvárosi egyéni jelöltje lett. Azonban Gyurcsány Ferenc csatlakozása az összefogáshoz már neki is sok volt, és idén januárban lemondott – azóta már a széthullás utolsó stádiumát élte az egykor volt mozgalom. Közgyűlést ugyan a belharcok miatt nem tudtak összehozni, így formális döntés sem születhetett a megszűnésről, de több alapító szerint lényegében már egy éve nem folytat érdemi tevékenységet az egyesület, leszámítva a pártpolitikusokkal való egyezkedést-helyezkedést.
Ez egyébként meg is látszott a demonstrációikon is: a "hőskorszak" akár százezres tömegtüntetései helyett pár ezer-tízezer nyugdíjas vette át a terepet a baloldaliakkal közösen szervezett legutóbbi megmozdulásokon – már amelyiket egyáltalán megtartották (egymás után kétszer kellett az időjárás miatt lefújni a március 15-i rendezvényüket).
Teccettek volna
A több mint 130 ezres Facebook-táborban most sokan tanácstalanok – a Milla megszűnéséről itt nem tudósítottak, a rajongók közül most sokan azt kérdezik, hogy most akkor ez kinek a Millája. Eligazításként legfeljebb a tévémaci szolgálhat, a Milla oldal borítóképén annyit hirdet: "Teccettek volna fülkeforradalmat csinálni".
Szárnyasok
A Milla viszontagságairól és a megszűnéshez vezető útról a mozgalom két meghatározónak ítélhető alakját kérdeztük: a "civil vonal" részéről a megszűnésről szóló közlemény egyik szerzőjét, Torsa Mátyást, a "politikai szárny", azaz az Együtt2014 platform képviseletében pedig Juhász Pétert.
Torsa: Ódzkodtunk ettől a történettől
Nagy utat tettek meg: egy eredetileg civil szerveződés azért szűnik meg, mert a balliberális összefogás elbukott a választásokon? A kérdésre Torsa Mátyás, a Milla megszűnését bejelentő szervezők egyike azt felelte: a döntés már a választások előtt megszületett. Azért vártak a bejelentéssel, mert nem akarták ezt kampánytémává tenni, miközben mindenki tudta, hogy a Milla is részese az ellenzéki együttműködésnek. Ami valójában nem is igaz. Torsa ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Együtt2014 platform részesei voltak, de a Milla nevet nem is használhatták. "Nem akartuk, hogy ennyire egybemosódjunk az Együttel, ódzkodtunk ettől a történettől, ehhez képest persze mindenki Milla platformként hivatkozott az együttműködésre" – nyilatkozta lapunknak Torsa Mátyás.
A vég kezdete
A millások szerinte gyakorlatilag végignézték, hogyan mentek bele vállalhatatlan alkukba. A Milla végét a Demokratikus Koalícióval való összeborulás jelentette. Emlékeztetett, hogy akkor – 2014 januárjában – Juhász Péter Milla-alapító, akkor már az Együtt2014 társelnöke, nem az egyesületnek, hanem a platformnak ajánlotta fel lemondását (arra hivatkozva, hogy ha Gyurcsány Ferenc is felkerül a baloldal közös listájára, akkor ő leveteti onnan a nevét), amit nem fogadtak el. Akkor elkezdődött egy heves vita arról, hogy mi vállalható és mi nem.
"Kikristályosodott február környékére, hogy a legjobb, ha megszűnünk". Erről hivatalos döntés azonban azóta sem született, mivel formai okokból nem sikerült rendes közgyűlést tartani (vagy nem jöttek el elegen, vagy e-mail helyett Facebook-csoportban hirdették meg, amit a bíróság nem fogadna el jogszerűnek). De miután az egyesület semmilyen érdemi tevékenységet nem végez, a bíróság előbb-utóbb majd törölni fogja – jegyezte meg Torsa. "Nem akartuk eljátszani, hogy közgyűlésként hozunk határozatot, ezért csak egy javaslatot tettünk, hangsúlyozom, még a választások előtt. Ez tehát független az eredményektől, bár azt elismerem, hogy az eredményt borítékolni lehetett".
Arra a kérdésünkre, hogy ha az összefogás alakíthatna frakciót, az változtatna-e a helyzeten, Torsa határozott nemmel felelt. "Az ős-millások szinte kivétel nélkül eltávolodtak az elmúlt másfél év során. Eszmei közösséget pedig már nem tudnék vállalni a platformosokkal, a rossz kompromisszumaik miatt".
Megszüntetve megőrizni
Arra a felvetésünkre, hogy az eredeti célkitűzés, a sajtószabadság védelme terén talán 2014 után is akadna tennivaló, Torsa Mátyás helyeselt, és a továbbiakban is szeretne ebben az irányban tevékenykedni, hiszen "amit csináltunk, igenis releváns volt. Pláne most kell foglalkozni a szabadságjogokkal, nagyon hasonló keretek között, mint az ős-Milla volt, de nem szorítva egyesületi formákba, mert itt kiderült, hogy aki kulcspozíciót szerez, bármikor el tudja csavarni a kormányt". Ezzel együtt, szerinte a Millából nem alakul már ki semmi, de a résztvevők bizonyosan ebben az irányban fognak ténykedni a jövőben is.
Csúfos vég
A történet egyébként egy nagyon furcsa epizóddal ért véget: a Milla oldalán közzétett, a bejegyzésről szóló közleményt valaki törölte, és megváltoztatták az admin jelszót. Torsa döbbenetesnek tartja, főleg azok után, hogy már az egész sajtó lehozta a közleményt. "Cenzúrázással ért véget, ennél gyönyörűbbet nem lehet elképzelni sem" – mondta keserűen Torsa Mátyás.
Juhász: innentől nulla
- A Milla egy bázisdemokratikus szerveződés volt. Amikor az Együtt2014-hez csatlakoztunk, ehhez kellett egy jogi entitás, ezért hoztunk létre egyesületet. Ennek azonban nem volt semmilyen érdemi tevékenysége azon túl, hogy megállapodást kötöttünk a Haza és Haladással, illetve a Szolidaritással. Most, másfél év múlva, mivel senkinek nincs szüksége az egyesületi formára – sem a civil, sem a pártvonalnak –, megszüntetjük. Ennyi történt – összegezte némileg leegyszerűsítve a történetet Juhász Péter.
"Miért tartanánk fenn egy egyesületet, ha nem használjuk semmire?" – Juhász ezzel a megszűnés hírének jelentőségét próbálja enyhíteni, szerinte a média felfújta a hírt, hiszen nem végeztek egyesületként érdemi tevékenységet. A Milla egyik alapítója, az Együtt-platform lemondott, de hivatalában maradt társelnöke szerint azért várták meg a választásokat, mert az egyesülettel léptek be az E14-be, és a választásokig volt velük megállapodásuk, "innentől nulla az egyesület". Arra a kérdésünkre, hogy mozgalomként szerinte létezik-e a Milla, Juhász emlékeztetett arra a "kentaur-döntésükre", miszerint két irányban lépnek tovább: van, aki a pártban folytatja tevékenységét, mások a civil vonalat viszik tovább. Akik az Együtt2014-ben dolgoznak – köztük ő is –, továbbra is folytatják, a civil aktivitás viszont már régen megszűnt.
'Magánlevél'
A honlapjukról "kicenzúrázott" közleményről pedig Juhász azt mondta: Torsáék egy "magánlevelezést" tettek ki, nem hivatalos közleményt. Akkor lesz hivatalos, ha lesz közgyűlési döntés. A nyolc aláírás szerinte minimális legitimitást jelent a több száz fős mozgalomhoz képest. Ha viszont lesz közgyűlési döntés, az szerinte valószínűleg ugyanerről fog szólni, hiszen "nincs érv, hogy megtartsuk az egyesületet".
