Valamit megint nagyon kell titkolni, az Orbán-kormány már a saját szabályait sem tartja be

Rá­adásul a földpályázatok résztvevőivel is olyan okiratot írattatnak alá, amely tartalmazza: „A nyertes árverező kifejezetten elfogadja, hogy részére a szerződés elkészítésével, jogi ellenjegyzésével, a kifüggesztési eljárás lebonyolításával és a földhivatali eljárással kapcsolatos jogi képviseletet az NFA biztosítja, melynek költségét a nyertes árverező köteles viselni" – ebből pedig egyértelműen kiderül, hogy a kifüggesztés a NFA feladata, amelynek díját alaposan meg is fizettetik a nyertesekkel. Nemrégiben derült ki, hogy a pályázat nélkül kiválasztott ügyvédi irodák számára a nem különösebben bonyolult munka 1,5 milliárd forintos garantált bevételt jelent.

Bár a szerződéskötések régóta folynak, a törvényben előírt kifüggesztési eljárásnak nincs nyoma. A Nemzeti Földalapkezelő honlapján és a Magyarország.hu-n csak egy erősen adathiányos eredményhirdetés van – miközben maguk az érintett honlapok is rögzítik, hogy ez nem minősül szerződésközlésnek –, és a megkötött szerződésekre az önkormányzatoknál sem lehet rábukkanni: Egyelőre a helyhatóságok is csak egy földterületenként egysoros értesítőt függesztenek ki, amely még az adott földdarab pontos beazonosítását sem teszi lehetővé, így az elővásárlásra jogosultakat (például a föld résztulajdonosát vagy a szomszédos terület birtokosát) gyakorlatilag kizárja a jogérvényesítésből.

Az üggyel szintén ­foglalkozó LMP-ben – ahogyan Sallai R. ­Benedektől, az ellenzéki párt agrárpolitikusától megtudtuk – a saját jogászaikkal konzultálva ­arra jutottak, hogy az NFA-törvény szerint a pályázat elbírálását köve­tően 30 napon belül meg kell kötni a szerződést, vagyis az elbírálás után legkésőbb 53 napon belül meg kellene jelenniük a kifüggesztéseknek az érintett települések hirdetőtábláján és az erről szóló hirdetménynek is a Magyarország.hu-n. A szerződéskötést követően nyolc napon belül le kell ­adni a jegyzőnek a szerződést, neki pedig 15 napja van rá, hogy kifüggessze.

Az állam tehát mindenképpen törvényt sért, nem egyértelmű ugyanakkor, hogy ennek mi az oka és mi lehet a jogkövetkezménye. Az viszont bizonyos, hogy a földvételről információhiány miatt lema­radó jogosultak megalapozottan támadhatják majd meg bíróság előtt az adásvételeket, és a titkolózás addig is tovább növeli a – ­Lázár János miniszter szerint „minden korábbinál átláthatóbb" – földprivatizáció körüli homályt.