Az idén viszont legalább tízezren még a Városligetben köszönthették május első napját. A munka ünnepe alkalmából egyébként első alkalommal 1890-ben rendeztek tüntetést Budapesten, és akkor legalább hatvanezren vonultak fel, hogy a napi nyolc órás munkaidőt követeljék. A munkavállalóknak most is lenne éppen miért harcolniuk, de az emberek látni valóan ezúttal csak a felhőtlen szórakozásra vágytak.
A béremelés a növekedés záloga?
A legnagyobb, 62 tagszervezetet és negyedmillió dolgozót tömörítő Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) rövid nagygyűlésére – amelyen az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is részt vett – is mindössze pár százan voltak kíváncsiak, bár Pataky Péter elnök fontos dolgokról beszélt. Például arról, hogy május 1-je azok ünnepe, akik a hátukon viszont az országot, s akik megtermelik azokat a javakat, amelyeket mások igyekeznek elosztani.
A szakszervezeti vezető hangoztatta: Európát és Magyarországot ki kell vezetni a válságból, és el kell érni, hogy valódi, minőségi munkahelyeket teremtsenek. Az érdemi munkalehetőség alig bővül, miközben a foglalkoztatottsági statisztikát javító munkahelyekből – beleértve a közmunkát vagy a kölcsönzött munkaerőt is – egyre több van.
Pataky szerint elfogadhatatlan, hogy a külföldi befektetőknél azzal házalnak: érdemes nálunk beruházni, mert alacsonyak a bérek, és a jogszabályi környezet pedig kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Ebből elég volt – jelentette ki. Szerinte olyan munkahelyekre van szükség, ahol a dolgozó nem kiszolgáltatott rabszolga, hanem alkotó ember.
Meg abból is elég – folytatta –, hogy milliós nagyságrendű a dolgozói szegénység: vannak olyan családok, ahol ketten dolgoznak, és a létminimumnak megfelelő összeget sem keresik meg. Olyan béreket kell fizetni, amelyekből el lehet tartani a családot, s amelyek még a gyarapodás lehetőségét is biztosítját – emelte ki Pataky.
Szerinte nem akkor kell emelni a fizetéseket, ha lesz növekedés, hanem éppen fordítva. A fizetőképes kereslet a növekedés záloga – fogalmazott –, így a fizetések növelése nem jutalom. Pataky kijelentette: új irányt kell adni Európának, s új irányt Magyarországnak, mert a folyamatos megszorítások nem vezetnek sehová. Elismerte ugyanakkor: új irányt kell adni a szakszervezeti munkának is, hogy hitelesebben képviselhessék a dolgozók érdekeit.
Patrick Itschert, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárhelyettese azt mondta: május 1-jén a szolidaritást, a szakszervezeti mozgalom sikereit ünneplik, és hitet tesznek amellett is, hogy közösen dolgoznak a jövőbeli kihívások megoldásán. Ezek között említette, hogy Európánan csaknem 27 millióan vannak munka nélkül, és a számuk az utóbbi években egyre nőtt. Súlyos gondnak nevezte, hogy 7,5 millió fiatalnak nincs munkája.
Az EU 18 tagállamában alacsonyabbak a bérek, mint öt éve – Magyarországon 12 százalékos a visszaesés –, 120 millió európai állampolgár pedig szegénységben él, vagy ki van téve az elszegényedés veszélyének.
Patrick Itschert is hangsúlyozta: a megszorítás nem működik, az európai polgárok sokat fizettek azért, hogy megmeneküljenek a bankok, hogy megmentsék az eurót, de az az orvosság, amit az európai vezetés lenyomott a torkukon, nem használt. Ám az a szakszervezeti szövetség nem az EU-t vagy intézményeit, hanem a Barroso bizottság tevékenységét bírálja, és azt, hogy a válságot félrekezelték.
|
| Kurucz Árpád / Népszabadság |
Magyarország tíz éve lett az unió tagja, de ez nem volt sikertörténet, hiszen az ország lemaradása nőtt, a bruttó hazai termék csökkent, miközben támadások érik a szólásszabadságot, és hiányzik a háromoldalú érdekegyeztetés. „Ezért ne Magyarországot kárhoztassátok, hanem Orbán Viktor politikáját" – jelentette ki Itschert.
Szólt arról is, hogy az ETUC nem kevesebb, hanem más Európát szeretne, a megszorítások helyett beruházásokat, minőségi munkahelyeket, bérfejlesztés.
Május 25-én az EP-választásokon erről is szavazni lehet, és mindenkit arra szólított fel, hogy voksoljon az erős Európát akaró pártokra.
„Nem az otthoni pálinkafőzésért harcolnának"
Ami pártoknak nem sikerült, az MASZSZ-nek igen: május 1-jén egy asztalhoz ültette öt párt európai parlamenti képviselőjelöltjeit. Krasztev Péter (Együtt-PM), Kósa Ádám (Fidesz-KDNP), Meszerics Tamás (LMP), Niedermüller Péter (DK) és Szanyi Tibor (MSZP) pártjuk európai politikájának a munkavállalókat érintő kérdéseiről beszélhetett.
A Fidesz 14 képviselője ül az EP-ben, és sikerült elérniük, hogy Magyarország a mostani költségvetési ciklusban a korábbinál több támogatáshoz juthat – kampányolt pártja mellett Kósa Ádám. Később elismerte ugyanakkor, hogy a források felhasználása nem mindig volt optimális.
Konkrétabban fogalmazott Krasztev Péter – aki szerint az Együtt-PM egy baloldali néppárt lehet – azt ígérte, mindent megtesznek azért, hogy az unión belül a munkavállalók egyenlő elbánásban részesüljenek, a külföldön dolgozó magyarok is. Szakítanának ugyanakkor a Fidesz konfrontatív politikájával, és szabadságharc helyett a térség országaival és az EU intézményeivel is szoros együttműködést helyezett kilátásba.
Amúgy Krasztev szerint maholnap nem az a kérdés, hogy milyen Európát képzelünk el, hanem az: Európában képzelhetjük-e el még Magyarország jövőjét. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis úgy viselkedik, mint egy ámokfutó, akit egyetlen mértékadó politikus sem fogad – jelentette ki.
Az LMP-s Meszerics Tamás az ígéretekkel még tovább ment: álláspontja szerint a közösségen belül egységes munkajogi szabályokat kellene életbe léptetni, s emellett közös béralkurendszert kellene kialakítani. Jelezte emellett, hogy az EU-nak forrásokat kellene biztosítania a magyar munkaerő képzésére.
Meszerics sajnálatosnak minősítette, hogy a Fidesz álkérdéssel kampányol: több vagy kevesebb Európát akarunk? Ez az üzeneteket illetően szerinte a mélypont. Jobb Európát akarunk – mondta –, amelynek része lehet például az, hogy az EP kezdeményezhessen jogszabályokat. Ez az unió egyetlen választott szervezete, és hatásköreinek bővítése demokratikusabb Európát eredményezne – állította. Mellesleg igen kevesen vannak – tette hozzá –, akik egyáltalán tudnak az EP-választásról, és a kormánytól várja, hogy erről tájékoztatást adjon.
A DK nem azért igyekszik Brüsszelbe, hogy megvédje Magyarországot – hangoztatta Niedermüller Péter. Nem az otthoni pálinkafőzésért harcolnának – mondta –, inkább a sérült demokratikus alapjogok helyreállításáért, a munkavállalók jogaiért, a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentéséért, az elmaradt térségek felzárkózatásáért vagy egy hatékonyabb gyermekéhezés elleni programért.
Az „elcsalt" választások után egy autokratikus hatalommal kell megküzdeni itthon, de az EP-ben senkinek nincs kétharmada – jelentette ki a szocialista Szanyi Tibor. A választás tétje egyébként az, hogy marad-e a kudarcos konzervatív többség, vagy relatív többségbe kerül a baloldal, amely új Európát képzel el. Az MSZP egyébként európai szintű, méltányos megélhetést biztosító minimálbért szeretne, támogatja az ifjúsági programot, vizsgálná a garantált alapjövedelem bevezetésének lehetőségét, valamint fellépne a gyermekéhezés ellen.
Kósa Ádám viszont arra figyelmeztetett, hogy a szociálpolitika nem uniós, hanem tagállami hatáskör, egyébként pedig 2010 óta Magyarországon 83 százalékkal több támogatást biztosítanak a szegénységben élő gyermekek élelmezésére. Emlékeztetett emellett arra is, hogy a válságot nagyrészt a szocialista kormányok okozták itthon és külföldön is.
Ez kicsapta a biztosítékot, és a vita szereplői igazi kampányolásba kezdtek: gyurcsányoztak, bajnaiztak, orbánoztak, kölcsönösen áthárítva a felelősséget. Szanyi egyenesen azt hangoztatta, egy „vacakország" az, ahol az állam az élelmiszerek 27 százalékos áfájából igyekszik hasznot húzni, miközben az EU más tagállamaiban a forgalmi adó általában tíz százalék alatt van. Niedermüller pedig azt mondta, hogy a gyermekéhezés elleni fellépés helyett a kormány inkább stadionokat épít.
A fórum kezdetben hatvan-nyolcvan fős közönségének jelentős része pedig közben fokozatosan elszivárgott. A végére talán húsz-harminc ember maradt. de hogy mindezek alapján kire fognak szavazni, azt nemigen lehet megjósolni.
