galéria megtekintése

Lali király és Debrecen: Utána az özönvíz

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 01. számában
jelent meg.


Kácsor Zsolt
Népszabadság

Tizenhat év után távozik hamarosan Debrecen polgármesteri székéből Kósa Lajos, és akár rokonszenves volt városvezetői tevékenysége a közvélemény számára, akár nem, azt mindenképpen el kell ismerni: a fideszes politikus uralkodása jelentősen átformálta a cívisváros hétköznapi arculatát és országos imázsát.

Tudatosan írtam az uralkodás kifejezést, hiszen a Debrecenben szarkasztikusan „Lali királynak” becézett polgármester az utóbbi két ciklusban már valóban feudális kiskirályként irányította a nagyvárost. A személye igazodási ponttá vált a városházán kívül is. Kívánságát talpnyalásban jeleskedők serege leste, parancsait önkormányzati képviselők, közalkalmazottak, helyi nagyvállalkozók teljesítették ellentmondás nélkül.

Orbán tapsol Kósának a Nagyerdei Stadion avatóünnepségén
Orbán tapsol Kósának a Nagyerdei Stadion avatóünnepségén
Konyhás István / Fotó

Igaz, Kósa Lajos polgármesteri időszakának vannak tagadhatatlan pozitívumai, még ha ezek nem is az országszerte elhíresült nagyberuházások formájában öltenek testet, hanem a politikusi lelkierő és a városvezetői vízió meglétében.

 

A rátermettség tekintetében országos szinten is sokat tanulhatna Kósától az ellenzék. A polgármestert nem vádolhatjuk azzal, hogy ne lett volna határozott elképzelése a várospolitika mibenlétéről, s ne lett volna bátorsága döntést hozni, hiszen végtére is a döntéshozatal egy első számú vezető legfőbb feladata.

Ha csak a Kósa által kezdeményezett városi beruházásokat nézzük, a fejlesztések meghaladják a százmilliárd forintot

Első polgármesteri ciklusa, 1998 és 2002 között felmérte, hol tart Debrecen, mik a város hiányosságai, és a holtpontról vajon hogyan lendíthető tovább. Imponáló határozottságával példát mutatott: tudta, hogy honnét, hová és milyen eszközökkel akarja a várost eljuttatni. Ez nem kevés, ha tekintetbe vesszük, hogy az ország számos városát olyan polgármester irányította, akinek vagy nem volt víziója, vagy nem volt lélekereje a radikális átalakítás útjára lépni.

Csak a tömegközlekedés fejlesztésére jutott harmincmilliárd
Csak a tömegközlekedés fejlesztésére jutott harmincmilliárd
Konyhás István / Fotó

Nem így Kósa, aki nem riadt vissza a feladattól. Ha csak az építkezéseit nézzük, először is teljes mértékben átszabta a belvárost, teraszos, kiülős sétálóövezeteket hozott létre, s kialakított egy főteret, mert tisztában volt vele, hogy egy 210 ezres város nem nélkülözhet egy nagyrendezvények megtartására alkalmas közteret.

Az NI beruházását tekinti meg Kósa Lajos és kormányzati vendége
Az NI beruházását tekinti meg Kósa Lajos és kormányzati vendége
Konyhás István / Fotó

Aztán következtek azok a kulturális és sportlétesítmények – összesen több tízmilliárd forintos értékben –, amelyektől Kósa a város vonzerejének növelését remélte. Felépült a Főnix sportcsarnok, a Kölcsey Konferencia Központ, a Modem galéria, az új színházépület, a jégcsarnok, a verseny uszoda, az új labdarúgó-stadion, s teljesen megújult a Nagyerdő.

A fejlesztések harmadik nagy hullámának a közösségi közlekedés teljes átformálása tekinthető. Kósa kirúgta Debrecenből az állami Volán-céget, a város saját közlekedési társaságát bízta meg új beszerzésű autóbuszok üzemeltetésével, majd megépíttette a 2-es villamosvonalat, s új villamosokat szerzett be Spanyolországból. A helyi közlekedés fejlesztésére a város legkevesebb harmincmilliárd forintot költött.

Az elmúlt tizenhat év várospolitikájának pénzügyi volumene döbbenetes mértékű: ha csak a Kósa által kezdeményezett városi beruházásokat nézzük, a fejlesztések meghaladják a százmilliárd forintot.

A híres beruházások nem hozzák a pénzt

Ám Kósa Lajos látványos uralkodásáért Debrecen súlyos árat fizetett politikai, anyagi és morális értelemben. Politikailag azért, mert a város irányításában, a közügyek intézésében, a néphatalom képviseleti gyakorlásában a demokratikus, kezdeményező, alulról építkező, szabad polgári mentalitásnak nyoma sincs. Ami van, az nem politikai kultúra, hanem politikai kulturálatlanság. Ezért elsősorban Kósa Lajost terheli a személyes felelősség.

A teljes debreceni nyilvánosság, döntéshozatali kör és számot tevő véleményformáló egy képen
A teljes debreceni nyilvánosság, a tágan vett döntéshozatali kör és az összes számottevő véleményformáló egy képen
Konyhás István / Fotó

A polgármester a városi közgyűlés Fidesz-frakcióját bólogatójánosok gyülekezetévé süllyesztette, a frakció egyetlen feladatává a megfelelő szavazat leadását tette. A közgyűléseken az a tudósító érzése, hogy a Fidesz-frakció tagjai nem a választóik, hanem Kósa Lajos és a párt érdekeit képviselik. A képviselők mintha nem volnának tudatában annak, hogy egyéni mandátummal rendelkeznek, és így a politikai felelősségük is óriási.

A Kósa-éra öröksége anyagilag is nyomasztó. 2006 után meglódult a város adósságállománya: megközelítette a harmincmilliárd forintot. Ha ehhez hozzáadjuk az önkormányzati cégeket tömörítő vagyonkezelő holding tízmilliárdot meghaladó hitelét, akkor könnyen arra a következtetésre jutunk, hogy Kósa vabankra fejlesztett, mintha ez lett volna a jelszava: utánam az özönvíz.

Feltételezhető, hogy a Fidesz felső köreibe tartozó Kósa Lajos a 2010-es kormányváltás előtt tudott Orbán Viktor azon tervéről, hogy hatalomra jutva az állam kontójára átvállalja az önkormányzatok adósságát. Ha ez így van, akkor vérlázítóan cinikus dolog, hogy a debreceni városvezetés 2009–2010-ben annak tudatában vett fel hiteleket, hogy azokat az országgal fogja megfizettetni.

A híres beruházások ugyanis nem hozzák a pénzt: a közlekedés átalakítása milliárdos veszteséget okozott, a Főnixben alig vannak rendezvények, a Kölcseyt nem bombázza a konferenciaturizmus, és megjósolható, hogy a 12 milliárdos állami pénzből felépült új stadion sem hozza, hanem nyeli majd a pénzt.

S végül szóljunk Kósa Lajos örökségének morális vonzatairól, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a polgármester egy olyan várost hagy hátra, amelynek meggyöngítette a demokratikus „immunrendszerét”.

A városi cégek stratégiai irányítását kivonta a közgyűlés demokratikus kontrollja alól, a városi beruházások rendszerét egy szűk befektetői, vállalkozói kör játékszerévé silányította. A közpénzből fenntartott városi médiát Kósa a Fidesz szócsövévé züllesztette, így a helyi sajtó képtelen ellátni a legfőbb feladatát: a hatalom ellenőrzését.

Változás jön Debrecenben
Változás jön Debrecenben (Kósa 2006-os plakátja az országgyűlési választásokra)
Kovalovszky Dániel / Népszabadság/archív

A legfontosabb intézmények élére szervilis bábokat ültetett, e körben az utóbbi évek legfájdalmasabb lépése a Debreceni Egyetem „bedarálása” volt a Fidesz-hű rektor kinevezésével, akit informálisan már a városházáról irányítanak. Ahogyan Orbán Viktor rátelepedett a Fideszre és lassan Magyarország egészére, úgy nehezedett rá Kósa Lajos a saját hűbérbirtokának tekintett Debrecen mindennapi életére.

Ők indulnak a városvezetői posztért

Debrecenben a Fidesz Papp Lászlót indítja a párt polgármesterjelöltjeként az őszi helyhatósági választáson. A korábban ügyvédként dolgozó Papp László immár második ciklusát tölti a városvezetésben alpolgármesterként, korábban pedig a Fidesz–KDNP városi frakcióvezetője volt. Az MSZP még nem nevezte meg a polgármesterjelöltjét, s az sem ismert, hogy az Együtt–PM kit indít a városvezetői posztra. Az ellenzéki szervezetek közül eddig ketten jelentették be a jelöltjük nevét: a DISZ Dobrossy István ügyvédet indítja, a Jobbik pedig Kőszeghy Csanád Ábelt, a párt debreceni elnökét. Mindketten városi önkormányzati képviselők.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.