Mint ahogy a BKK tavaly tavasszal elfogadott Duna-partra vonatkozó fejlesztési és hasznosítási tervéből se valósult meg túl sok. A koncepció szerint a főváros tíz 130 méteres hajót vásárolt volna, a kikötők kiszolgáló központját pedig betelepítették volna a CET-be és két új szállodahajó-kikötőt létesítettek volna. Egyikből se lett semmi.
Módosították viszont a fővárosi kikötők használatára vonatkozó rendeletet, amellyel 20–30 százalékkal emelték a kikötők után fizetendő közterület-használati díjat.
Az Árpád híd és a Rákóczi híd között körülbelül 100 kikötő működik. Többségük magántulajdonosoké, és a rendezvény- vagy a turistahajózás céljait szolgálja ki. Az önkormányzati kikötők arculatát, illetve a hajókat uniós forrásból újították meg az elmúlt években. A főváros 48 milliót fizetett az összesen 492 millió forintos projektből.
Bár a BKK korábban sikeresnek minősítette a hajózási üzemágat, nem tagadta, hogy lassúsága miatt ez egyelőre csak a sétahajózást szolgálja, közösségi közlekedési eszközként nemigen használható. A koncepcióban kikötőlétesítés is szerepelt, mégis furcsa, hogy éppen a Parlament előtt épült meg a legújabb, alig egy kilométerre a szomszédos Jászai Mari téri állomástól.
A BKK a Népszabadság kérdésére válaszolva közölte: a cég rendelte meg a munkát, összhangban a kormányzati és fővárosi szándékokkal. A cél az, hogy javuljon a megújult, idegenforgalmi szempontból frekventált látványosságok megközelíthetősége. A fejlesztéssel ugyanis bővíteni tudták a Jászai Mari tér és a Petőfi tér között elterülő Belváros vízi elérhetőségét. Az új kikötő létesítésére pedig a Kossuth Lajos tér tűnt a legalkalmasabb helyszínnek, mivel itt megáll az M2-es metró és a 2-es villamos is. S azért épült az Országház déli oldalától 100 méterre, hogy a megújult Parlament és környéke látványát ne zavarja – árulta el a BKK.
A helyszínt a Steindl Imre Programiroda, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala is jóváhagyta. Bár utóbbi ahhoz már nem járult hozzá, hogy fedett váró- vagy védőtető épüljön a majdani utasoknak.
A BKK szerint az új kikötő nem jelent biztonsági kockázatot. Az Országgyűlési Őrséggel lezajlott egyeztetés alapján a kihelyezett térfigyelő kamerák és az állandó őrjárat garantálja a megfelelő védelmet. A fővárosi közlekedésszervező cég ugyanakkor válaszában hangsúlyozta, hogy az új kikötőt a dunai közforgalmi hajójáratok fogják használni. Az viszont nem derült ki, hogy mire ez a nagy sietség, hiszen ősztől az egyetlen, akkor üzemelő járat, a D11-es áll meg itt.
A BKK tájékoztatása szerint most csak az építkezés első üteme zárult le, amely a hajójáratok kikötését biztosítja. A parti rész kialakítása a második ütemben készül el. A tervezés és engedélyeztetés költsége nettó 7,7 millió forint, a kivitelezés várható összköltsége nettó 49,5 millió forint. A hajóállomás kialakításának költsége várhatóan a korábban épített kikötőkkel hasonló nagyságrendű lesz.
A BKK válaszában nem tért ki az esetleges kormányzati kérésre, sem az engedélyezés elhúzódására. Azt viszont elárulták, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság már megtartotta helyszíni szemléjét, és a kikötő használatát engedélyezte. A kikötő így október 15-től használható: tegnap megnyitották a közforgalom részére.
