Az igazságügyi tárca most ez utóbbi indokra hivatkozva kezdeményezte a felszámolást, noha az oroszországi szervezettel párhuzamosan nemzetközi hálózatot is működtető, például Kazahsztánban, valamint Ukrajnában, sőt Francia-, Német- és Olaszországban szintén jelen lévő Memorialnak Oroszország 45 régiójában több mint hatvan tagtársasága van.
Igaz, ezek nem a szocialista korszak demokratikus centralizmusa vagy a mai Oroszország hatalmi logikája alapján egyesültek, hanem alulról épülő laza szövetséget alkotnak. Többségük önállóan dolgozik, mert az alapszabály értelmében bármilyen jogi és természetes személy csatlakozhat a hálózathoz. A kormányzat szerint viszont hivatalosan is a Memorial részlegeiként kellene tevékenykedniük, és ezt kellene tükröznie a nevüknek is.
Egyes feltételezések szerint a szigor igazi célja, hogy megkönnyítsék a tömörülés hatósági ellenőrzését, hiszen egy-egy a központjára mért csapás így az egész struktúrát is sújtaná. – Miután a bíróságon sikertelenül támadta meg az ellene tett intézkedéseket, a Memorial november 20-ra összehívta a döntéshozásra jogosult szervét, a konferenciát, amely, bár megalapozatlannak tartja őket, kész eleget tenni a minisztérium követeléseinek – mondta a Népszabadságnak Oleg Orlov, a társaság moszkvai jogvédő központjának egykori elnöke, mai vezetőségi tagja.
Ám a legfelsőbb bíróság már egy héttel e tanácskozás előtt összeül, így nem lesz más választásuk, mint a tárgyalás elnapolását kérni. A felszámolási eljárás elhalasztását szorgalmazza az államfő mellett működő emberi jogi tanács vezetője is. Mihail Fedotov nem lát okot a Memorial feloszlatására, és szerinte inkább egyeztetnie kellene a társaságnak és a minisztériumnak. Az orosz jogvédők doyenje, a Moszkvai Helsinki Csoport elnöke, Ljudmila Alekszejeva „nemzetközi méretű szégyennek” tartaná, ha az ügy végül a nagy múltú szervezet bezárásához vezetne. A Memorial nélkül nem tudja elképzelni az oroszországi civil társadalmat – mondta az Interfax hírügynökségnek.
A moszkvai hatóságok arra hivatkoznak, hogy a törvényes előírások alapján, kizárólag adminisztratív eljárás folyik a Memorial ellen, de az elemzők jelentős része szerint valójában politikai szándékok állhatnak a háttérben. A szervezet – amelynek első elnöke a szovjet korszak talán legismertebb másként gondolkodója, az 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov volt – nem egyszer bírálta a moszkvai kormányzatot.
|
Orlov nem kételkedik, hogy politikai indítékokról van szó
Sergei Karpukhin / Reuters |
Szót emelt például a csecsenföldi hadműveletek alatt és után elkövetett jogsértések ellen. Legutóbb, augusztus végén pedig az ukrajnai orosz beavatkozás ellen tiltakozott. Nem kételkedik a politikai indítékokban Oleg Orlov sem. – Látjuk, hogyan igyekeznek Oroszországban adminisztratív eszközökkel, például adóügyi intézkedésekkel, jogi ürügyekkel ellehetetleníteni más civil szervezeteket is – fejtegette lapunknak a Memorial-vezető, és hozzátette: „Lassan fojtogatnak bennünket, nem a fej levágásával végeznek velünk.”
Támad a hatalom Azerbajdzsánban is
Előbb az ellenzéket gyengítették meg, aztán a független médiát vették célba, majd a civil szervezeteket. Mi vagyunk az utolsó mohikánok – panaszkodott a BBC-nek Leila Alieva, a bakui Nemzeti és Nemzetközi Tanulmányok Központjának elnöke, amikor arról beszélt, miként gyakorolnak a hatóságok egyre nagyobb nyomást a demokráciapárti szervezetekre Azerbajdzsánban. Befagyasztják a bankszámláikat, adóügyi vizsgálatot indítanak ellenük, a külföldről támogatott egyesületeket programjaik leállítására kényszerítik.
