Az ügy előzménye, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008. január 8-án titkos adatgyűjtésbe kezdett az UD Zrt. biztonsági cég ellen. Az NBH vezetője 2008. szeptember 10-én rendőrségi feljelentést is tett. Az eseményeket ma már elég nehéz pontosan rekonstruálni, de a korabeli dokumentumok szerint szeptember 11-én pattant ki a botrány. Akkor jelent meg a lapunkban a hír, hogy a titkosszolgálatokért felelős miniszter egy folyamatban lévő büntetőügy miatt másnapra soron kívüli ülésre hívta össze a nemzetbiztonsági kabinetet.
Az akció összefügghet egy internetes szolgáltató ellen a közelmúltban végrehajtott elektronikus támadással – írtuk –, amelynek során felmerült az illetéktelen adatkezelés lehetősége: a gyanúsítottak milliónyi postafiók tartalmába nyerhettek betekintést. Ezen adatok révén pedig rekonstruálható a felhasználók üzleti és más kapcsolatrendszere.
A Nemzeti Nyomozó Iroda megerősítette, hogy magántitok jogosulatlan megismerése és más bűncselekmények gyanúja miatt házkutatást tartottak az Ud Zrt. telephelyén. Ez elég pikáns információ, mert a cég vezetője, Horváth József az NBH Fidesz által kinevezett korábbi, 2003-ig regnáló főigazgató-helyettese volt. Horváth viszont állította, hogy az akció nem ő és cége, hanem a Fidesz ellen irányul.
|
Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke
Teknős Miklós / Népszabadság |
Nem tudni, hogy így volt-e, de szeptember 12-én reggel Demeter Ervin korábbi fideszes titkosszolgálati miniszter sajtótájékoztatót tartott „Célkeresztben a Fidesz" címmel. „Ügy van, politikai ügy van (...) Arról van szó, hogy Szilvásy György és bandája – nyugodtan mondhatjuk ezt a kifejezést – hírbe akar hozni, meg akar vádolni egy vállalkozót, hogy politikusok és a Fidesz megbízásából mindenféle adatokat gyűjtöttek" – mondta akkor. Szerinte a pártjának semmilyen kapcsolata nem volt ezzel a céggel.
Szilvásy titkársága a nemzetbiztonsági kabinet ülése – és Demeter sajtótájékoztatója – után közleményben tudatta, hogy a testület úgy döntött, meg kell erősíteni a fontos intézmények és létesítmények informatikai biztonsági védelmét, és fel kell gyorsítani az informatikai biztonságot fokozó törvény előkészítését. Közölték azt is, hogy a kabinet egy folyamatban lévő büntetőügy kapcsán ült össze, mert egy „titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését".
Konkrét nevek azonban csak szeptember 23-án az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt hangzanak el. Szilvásy tájékoztatása szerint az UD Zrt. az „egyik oldalon a módszereit tekintve egy sor törvénytelen módszerhez nyúlt, a mások oldalon pedig polipszerűen, csápjait kiterjesztve a legkülönbözőbb, az információszerzés szempontjából fontos szervezetekhez beépült, és kapcsolatait használta illegális módon is. Így beépült a már előbb említett Nemzetbiztonsági Hivatalon túl a rendőrséghez, az APEH-hez, a VPOP-hez, illetve olyan adatszolgáltatókhoz, amelyeken keresztül prioráláshoz vagy más információkhoz, adatokhoz tudott férni". Közülte azt is, hogy a cég „a Fidesz vezetőivel, a két volt titkosszolgálati miniszterrel aktív kapcsolatban áll, elsősorban a cég egyik vezetőjén, Horváth Józsefen keresztül". A bizottság mindezek alapján részletes tájékoztatást kért.
Ezen ülést percekkel megelőzően Demeter újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette: „Szilvásy György producer szappanoperájának eddig csak egyes részleteit láthattuk kiszivárogtatva (...) Most azonban rövidesen kezdődik a házi bemutató". Elmondta azt is, hogy az UD Zrt.-vel az a kapcsolata a Fidesznek, hogy „a főigazgató-helyettesként dolgozó Horváth Józsefet én magam is, és gondolom, hogy az előttem lévő miniszter is személyesen ismeri és szoktunk beszélni telefonon és személyesen is".
E sajtótájékoztatóról értesülve Szilvásy a bizottsági ülés szünetében újságírók előtt kijelentette: „bizonyítékok vannak rá, hogy a Fidesz-kormány két titokminisztere – Kövér László és Demeter Ervin – is rendszeres kapcsolatban állt a megfigyelési ügyben gyanúba kevert UD Zrt. több vezetőjével, sőt a két ellenzéki politikus megfigyelési feladatokkal is ellátta a polipszerű árnyék-titkosszolgálatot".
Aznap este Szilvásy az M1 Este című műsorában is megerősítette ezt. „Kövér László és Demeter Ervin rendszeres kapcsolatban állt a feljelentésben is érintett személyek egy részével, másrészt pedig arra is van konkrét információ, hogy talán nem a megbízás szót használjuk, mert az lehet, hogy jogi terminus technikus, hanem inkább feladatot adtak ennek a cégnek" – fogalmazott.
Az akkori ellenzéki politikusok – mielőtt a titkosszolgálat a parlamenti bizottságok rendelkezése bocsátotta volna a kért dokumentumokat – már szeptember 25-én nyilvánosságra hoztak egyes hangfelvételeket. Ezt másnap Szilvásy úgy kommentálta: „Hát, ezekből azért az derül ki, hogy az az alapállítás, amit az ügy kapcsán a sajtóban én megfogalmaztam, elmondtam, az végül is a nyilvánosságra került hanganyagok alapján is jól bizonyítható. Emlékeztetőül ezeket megemlíteném. Az egyik az, hogy ez a szervezet, e cégcsoport, ennek vezetője rendszeres kapcsolatot tartott a Fidesz megnevezett politikusaival, Demeter Ervinnel és Kövér Lászlóval, másodsorban arra mutat rá, hogy valóban érzékelhető az a polipszerű beépülés az egyes államigazgatási szervekbe, államhatalmi szervekbe, amelyek releváns információkat voltak képesek adni a szervezet vezetőinek."
A felvételeket máig ismeretlen személy az interneten is hozzáférhetővé tette. Azokból valóban kitűnik, hogy két korábbi fideszes titkosszolgálati miniszter – Demeter Ervin és Kövér László – rendszeresen kapcsolatot tartott az UD vezetőivel. A beszélgetések alapján egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy a cég törvénytelen adatgyűjtést folytatott, így információt gyűjtöttek a titkosszolgálat vezetőjének külföldi utazásairól, s környezettanulmányt készítettek magánszemélyekről – köztük Bajnai Gordonról – is, valamint egy ügyvédi irodát is megfigyeltek.
A vállalkozás egyik vezetője és az OTP elnök-vezérigazgatója közötti beszélgetésben pedig megjegyzések hangzottak el arra vonatkozóan, hogy az MDF tisztújítási folyamatát is befolyásolni kívánják, mert Dávid Ibolya volt pártelnökre nézve terhelő adatok gyűjtésérére utaltak.
Dávid Ibolya, illetve Herényi Károly egykori frakcióvezető vétke ezzel kapcsolatban az volt, hogy az ismeretlen módon birtokukba került hangfelvételek leiratát – anonimizálva – nyilvánosságra hozták. Tény ugyanakkor, hogy Almássy Kornélt – akiről a titokban rögzített hangfelvételeken Dávid potenciális ellenfeleként valóban szó esett – arra szólították fel, hogy távozzék a közéletből. Ellenük ezért büntetőeljárás indult, és a személyes adattal visszaélés, illetve az egykori pártelnökkel szemben kényszerítés miatt is vádindítványt nyújtottak be.
Az elsőfokú ítélet szerint Dávid Ibolya és párttársa, Herényi Károly a pártok szabad működésének alkotmányos értékét védelmezve próbálta elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet. Az ő tetteik tehát a bíróság szerint – a közérdekre és a demokrácia átláthatóságára figyelemmel – nem jelentettek veszélyt a társadalomra.
Szilvásy azért került a vádlottak padjára, mert 2008 szeptemberében a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők, volt titokminiszterek és az UD Zrt. egyik vezetője, Horváth József közötti, titkosszolgálati eszközökkel rögzített beszélgetéseit tartalmazó CD-t. Tóth – a testület akkori alelnökeként – ebben felbujtóként játszott szerepet. Az elsőfokú bíróság szerint az egykori miniszter, illetve Tóth nemzetbiztonsági kockázatok elhárítása érdekében törvényesen lépett fel.
A Fővárosi Törvényszék az ügy érdemét tekintve – a Tóth Károly elleni vádat kivéve, akinek az esetében kimondták, hogy felbujtóként sem vett részt bűncselekmény elkövetésében – nem foglalt állást. A bíróság döntésében az eljárási szabályok megsértésére, illetve az elsőfokú ítélet megalapozatlanságára hivatkozott.
Szilvásy kapcsán pedig felvetődött, hogy nem a személyes adattal visszaélés, hanem a hivatali visszaélés bűncselekményét követte el. Ő ugyanis kormánytagként másokról – a volt titokminiszterekről – a becsület csorbítására alkalmas tényt állított, és ebben az esetben a rágalmazás hivatali visszaélésnek minősül. Vagyis: a hatásköri szabályok szerint a Fővárosi Törvényszéknek kell eljárnia.
Az ő ügyében egyébként január végén elhangzott a vád- és védbeszéd, de a résztvevők meglepetésére a következő tárgyalási napot csak március 28-ra tűzték ki. Akkor Szilvásy az utolsó szó jogán még ismertetheti az álláspontját, majd az ítélethirdetés következik. Tehát a választási hajrá végnapjaiban születhet meg a verdikt.
