4400-an tehát már megakadályozott belépőként jelentek meg a statisztikákban, ők menedékkérelmet sem nyújthattak be.
 |
Körmendre szállított menekültek. Átmeneti állapot
Földi Imre / Népszabadság |
Az év első hat hónapjában egyébként csaknem 23 ezer menedékkérőt regisztráltak. Januárban alig négyszázan voltak, a számuk áprilisban viszont megközelítette a hatezret, s márciusban, májusban és júniusban is jóval meghaladta a négyezret. Júliusban azonban – a változó szabályok miatt – már csak nem egészen 1700-an, vagyis a korábbinál jóval kevesebben kértek menekültstátust. Erre csak azoknak volt lehetősége, akik a tranzitzónákon léptek be az ország területére – a számuk naponta nagyjából harminc lehetett –, illetve akiket az államhatártól számított nyolc kilométeres távolságon túl fogtak el.
A Helsinki Bizottság úgy tudja, a kérelmezők 65 százaléka háborús vagy terror sújtotta övezetből – Afganisztánból, Irakból, Szíriából vagy Szomáliából – érkezett, s 26 százalékuk gyermek, ötödük pedig nő. Ennek ellenére a bevándorlási hivatal mindössze 252 embert részesített nemzetközi védelemben: 87 embert minősített menekültnek, s emellett 165-en oltalmazotti státust kaptak.
Az első félévben a dublini rendelet alapján 348 embert küldtek vissza Magyarországra. Németországból 180-an, míg Svájcból 51-en érkeztek. Ez ahhoz képest igen szerény szám, hogy tavaly több százezernyien voltak azok, akik rajtunk keresztül jutottak Nyugat-Európába. Mellesleg Szerbiának is alig sikerült valakit átadni: a magyar hatóságok 114 migránst küldtek vissza, köztük 35 szerb, 27 koszovói és 22 albán állampolgárt, miközben egyetlen afgán, iraki, szír vagy szomáliai sem volt köztük.
A hatályos szabályozás szerint bűncselekményt követ el, aki a határzár megrongálásával lép magyar területre. Aki ezt teszi, a nemzetközi egyezményekkel szemben nem is kérhet menedékjogot, hanem őt a bíróság emiatt elítéli, és a szankció általában kiutasítás. Tavaly szeptember óta a Szegedi Törvényszék 2880 ilyen esetben járt el, s 2836 ügyben hozott elmarasztaló ítéletet. A Helsinki Bizottság úgy tudja, július 10-e óta – attól kezdve, hogy az elfogott embereket visszakísérik a határhoz – ilyen okból egyetlen eljárás sem indult.
