Felhívják például a figyelmet arra, hogy számos párhuzamot lehet felfedezni a mostani incidens és a csaknem napra pontosan nyolc éve kirobbant grúz-orosz háború körülményei között: akkor is az olimpia idején (2008-ban a nyitónapján) és az amerikai elnökválasztási kampány kellős közepén indultak nagyszabású katonai akciók.
Ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy Putyin azt a forgatókönyvet akarná másolni. Már csak azért sem, mert ami akkor működött, az most nem menne. Oroszország és a Nyugat viszonya 2008-ban korántsem volt olyan feszült, mint most. A néhány napos grúziai háborút gyakorlatilag „lenyelték" Európában és Amerikában, most viszont egy hasonló orosz akció bizonyára
újabb büntető intézkedésekhez vezetne,
miközben Oroszország éppen a szankciók fokozatos enyhítését szeretné elérni.
„Ha Putyin közvetlen, totális hadműveleteket kezdene Ukrajna ellen, akkor értelmét veszítené az a politikája, amellyel az elmúlt másfél évben pragmatikusan kereste a szankciók feloldását, a megbékélést a Nyugattal" – mondta a Népszabadságnak Volodimir Feszenko. A kijevi Penta politikai elemzőközpont igazgatója szerint, ha Oroszország háborút akarna, akkor már elkezdte volna. Az újabb feszültséghullám viszont jó alkalmat szolgáltat ahhoz, hogy Putyin – mint azt kedden meg is tette – visszamondja a Franciaország és Németország részvételével létrejött, úgynevezett normandiai csoport megbeszélését a kelet-ukrajnai rendezésről a G20 országcsoport szeptemberi, kínai csúcstalálkozóján – fejtegette az elemző. – Az ukrán válság mindenképpen szóba kerül a konferencián, ám így az orosz elnök kijevi kollégája nélkül tárgyalhatna róla.
|
Kevéssé valószínű, hogy Putyin a grúz - orosz háború forgatókönyvét akarná másolni
Sergei Karpukhin / Reuters |
Van persze olyan vélemény is, miszerint a kijevi vezetésnek van igazán szüksége a konfliktus kiélezésére. Az ukránoknak érdekük lehet időről-időre demonstrálni, hogy katonai nyomás alatt állnak, nem csitul a fegyveres konfliktus Oroszországgal. Így könnyebben őrizhetik meg a Nyugat amúgy lanyhulni látszó rokonszenvét és támogatását, illetve magyarázatot adhatnak a gazdasági nehézségekre.
Moszkvában ennél is tovább mennek. Igor Korotcsenko, a Nemzetvédelem című katonai folyóirat főszerkesztője egyenesen háborús bűnösnek nevezte az ukrán elnököt. „Mivel a terroristák felkészítésében ukrán állami szerv – konkrétan a katonai hírszerzés – is részt vett, Porosenkót, mint a hadsereg főparancsnokát, közvetlen politikai és jogi felelősség is terheli" – jelentette ki a Népszabadságnak. A Kremlhez közeli elemző úgy véli, Oroszországot agresszió érte, és ebben a minőségében joga van arra, hogy célirányos rakétacsapásokat mérjen Ukrajna területén lévő, például krími tatárok által működtetett „terroristatáborokra".
Valami történt, de nem világos, hogy mi
Négy nap elteltével sem derült ki egyértelműen, mi történt a hétvégén a Krím északi határán. A moszkvai sajtó arról számolt be, hogy vasárnapra virradó éjszaka ukrán diverzáns csoport hatolt be a félszigetre. A Kommerszant napilap azt írta, hogy csónakon Armjanszk település közelében értek partot, és több határőrposztot is aláaknáztak, mígnem az FSZB különleges alakulatának egyik járőregysége felfedezte őket. A tűzharcban két behatoló és egy FSZB-s meghalt. Egy második diverzáns csoporttal, amely a hírek szerint robbanóeszközöket szállított, vasárnapra virradó éjszaka alakult ki tűzpárbaj. Egy orosz katona életét vesztette, és többen megsebesültek. Legkevesebb hét behatolót – köztük több krími lakost – elfogtak, és az FSZB beszámolója szerint felszámoltak egy kémhálózatot is. Egyes hírek szerint az állítólagos diverzánsok fontos létesítmények ellen terveztek merényleteket, mások szerint viszont csak olyan akciókra készültek, amelyek emberéletben nem tesznek kárt, de elrettentik a turistákat a fekete-tengeri nyaralóhelyektől. Orosz állítás szerint a behatolókat az ukrán katonai hírszerzés készítette fel, Kijevben viszont még az incidens tényét is tagadják. Volodimir Feszenko kijevi politológus úgy véli, elképzelhető, hogy ukrán szélsőséges nacionalisták vagy krími tatárok egy csoportja valóban végrehajtott valamilyen akciót. Azt azonban kizártnak tartja, hogy a kijevi hatóságoknak ehhez köze lenne, hiszen – mint mondta – az ukrán fegyveres erők már 2014-ben is következetesen elkerülték a közvetlen fegyveres összecsapást Oroszországgal, és ez a mai napig így van.
