galéria megtekintése

Szocialista az Uber kormányánál

6 komment


Kálmán T. Attila

Sofőrként dolgozott egy évig Veres Gábor, az MSZP volt szóvivője, aki könyvet írt az élményeiről. Prostituálttól politikusig sokan ültek az autójában, és szerinte még fognak is: az Uber visszatértére tesz.

– Szigidi-szevasz, a rigidi-reptérre, léci! – szállt be egy fiatal srác az Uber-sofőrként dolgozó volt MSZP-szóvivő autójába.

– Csempézek – válaszolta a fiú arra kérdésre, hogy rapper-e vagy mi ez a szöveg.

– Burkoló vagy?

 

– Cigit csempészek – mondta röhögve az értetlenkedő sofőrnek.

Veres Gábor csak jó történetekkel gazdagodott
Veres Gábor csak jó történetekkel gazdagodott
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Veres Gábor volt szocialista szóvivő – akit nem sokkal a 2014-es választás előtt neveztek ki – egy évig uberezett, hamarosan megjelenik a könyve, amelyben a fentihez hasonló történeteket gyűjt össze. És persze a tulajdonképpen taxis szolgáltatást nyújtó cégről is lamentál benne. „Nem jellemző rám, hogy beépülök valahova, egyszerűen valami különlegeset akartam csinálni, és érdekelt a ­sharing economy” – mesélte Veres.

Színészként kezdte, volt rádiós Miskolcon, tanult itthon és az Egyesült Államokban, írt zenét és dolgozott marketingesként. Bár csak a kampányra szerződött szóvivőnek, beleragadt a szerepbe, de 2015-ben vissza akart menni ahhoz a céghez, ahol marketinges volt. Nem vették vissza, úgy tudja, a politikai kitérő miatt, ugyanis az egyik tulajdonos attól félt, lőnek a cég állami megrendeléseinek, ha visszaveszik Verest.

– Kit érdeklek én? – kérdezte. – Nem az voltam, aki beleszállt fideszes politikusokba, csak belemondtam nyolcvanhat kamerába, hogy nem tudom honnan van Simon Gábor pénze – emlékszik vissza a két évvel ezelőtti kampányra.

Így vágott bele az uberezésbe, egyrészt pénzszerzési lehetőséget látva benne, másrészt tudva, hogy könyvet akar majd írni. Letöltötte az applikációt, beszerelt egy rejtett kamerát a kocsiba, hogy ne felejtse el a párbeszédeket, és tavaly nyáron elkezdett sofőrködni.
Eleinte boldog-boldogtalan uberezhetett. Nem kellett más, mint egy tíz évnél nem öregebb klímás autó, jogosítvány, erkölcsi bizonyítvány, nyolcnál kevesebb büntetőpont. Ezenkívül csak egy egynapos tanfolyamot kellett elvégezni, ahol ismertették az alapvető szabályokat. A könyvírásra készülő volt politikus már itt érezte, jó témát választott: egy hatalmasra kigyúrt, kopasz férfi alig várta, hogy megkérdezhesse az előadót: „Mi van, ha megfognak a kékek, tesó?”

– Fel sem vetődött egyikünkben sem, hogy ártunk bárkinek. Hogy elvesszük a taxisok piacát, hogy adót csalnánk – idézi fel. Szerinte a sofőrök csak örültek, hogy főnök nélkül kereshetnek pénzt. Az amerikai cég folyamatosan küldte a sofőröknek az e-maileket: ne féljen senki, minden a legnagyobb rendben, az Uber marad Magyarországon, teljesen legális, amit csinálnak. A sofőrök nagy részének menekülő út volt az Uber, másod­állásba kényszerültek, mert a devizahitelre vásárolt autó törlesztőrészleteit nem bírták máshogy fizetni.

2016 elején viszont a kormány – a taxislobbi közbenjárására – felfigyelt az Uberre, és egyre szaporodtak az elvárások. – Kilencven oldal volt meg a könyvből, úgyhogy kénytelen voltam mindent megcsinálni – monta. Vizsga 70 ezer forintért, pályaalkalmassági, majd egy cég vagy katás egyéni vállalkozás kellett a számlázáshoz, le kellett vizsgáztatni a kocsit és személybiztosítást kötni négy utasra. Veres a társai­hoz hasonlóan súlyos százezreket fizetett, hogy aztán a kormány elüldözze az Ubert, és mindez ne legyen több az ablakon kiszórt pénznél. – Itt lett érdekes a történet. Az ubereseknek megvolt minden papírjuk, az applikációt pedig összekötötték egy szoftverrel, ami minden út után automatikusan kiállít egy elektronikus számlát: a legalitás határán mozgó cég adózási mintává változott – állítja Veres, megjegyezve, nem emlékszik arra, hogy taxi utasaként valaha kapott volna számlát.

Nyolc óránál többet sohasem vezetett, mert fájt a dereka. Szerinte mások sem nagyon mentek többet, így az Uber sofőrei nem keresték halálra magukat. Egy extrém példát látott: egyikük hónapokig napi 14-16 órát volt kint, heti hét napon át, hogy törlesszen egy adósságot. Így sikerült havonta egymillió forintot megkeresnie. A volt MSZP-szóvivő viszont nem gazdagodott meg, főleg hogy már a kezdetektől leadózott mindent, még ha könyvelőjével nehezen is találtak megfelelő rubrikát az adóbevallásban.

Viszont egy könyvre való sztori bőven összejött: jósnő és prostituált, filmsztár és arab sejk, katona és politikus, rengetegen fordultak meg egy év alatt Veres Gábor autójában. ­Rossz útja kevés volt: rádiót csavargató részegen és egy bunkó üzletemberen kívül mindössze két fiatal fideszes képviselő miatt görcsölt a gyomra, akik azt beszélték meg az autóban, hogy tudnak valamit elintézni, amiből pénzük lesz.
– Ha Fónagy János is beül az autóm­ba, talán meg tudtam volna győzni, hogy felesleges betiltani az Ubert – mondja Veres. Bár szerinte a cég, ha más formában is, előbb vagy utóbb visszatér Magyarországra.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.