– Nyilván a szolgálatok megkapták a belga hatóságoktól a férfi általuk ismert mobil- és bankkártyaszámait, és azok alapján utólag megkísérlik tisztázni, kikkel állt kapcsolatban Magyarországon – mondja Tarjányi Péter. – Elemzik a Keletinél készült felvételeket, s ha azokon rátalálnak, utánajárhatnak, kikkel beszélgetett még. Két emberről tudunk, ami nem jelenti azt, hogy nem próbálkozhatott másokat is beszervezni.
Utólagos nyomkövetés
Minimum fél évig rendelkezésre állnak a hívásadatok, a bankkártyás tranzakciók akár öt évig is nyomon követhetők. Viszonylag jól felderíthető tehát, kikkel lépett kapcsolatba, milyen számokat hívott Magyarországról, cserélt-e SIM kártyát a telefonjában.
Tarjányi szerint egy többezres tömegben hatalmas szerencse kell ahhoz, hogy a szolgálatok „kiszúrjanak” egy toborzót. Ez szinte csak akkor történhet meg, ha véletlenül épp a szolgálatok arabul jól beszélő fedett munkatársa mellett kezdi el győzködni Salah Abdeslam a Szíriából érkező menekültet.
Totális elhárítás
– Ha fotója és az adatai nem szerepelnek egyetlen nyilvántartásban sem, még az arcfelismerő szoftverrel működő kamerák sem adnak le vészjelzést, hogy ezt az embert célszerű lenne szemmel tartani – magyarázza Tarjányi. (Nem tudhatjuk, csak feltételezzük, hogy a szolgálatok arcfelismerő kamerákkal is dolgoztak a Keletinél a krízis idején.)
Mit sem érnek azonban az arcfelismerő kamerák, ahogy a schengeni külső határon elvégzett regisztráció sem, ha nincsenek olyan nyilvántartások, amelyekből megbízhatóan megállapítható, kik lehetnek veszélyesek Európára. Tarjányi emlékeztetett arra, hogy a belga hatóságok a napokban jelentették be, hogy 837 szélsőségest azonosítottak, akik bármikor készek részt venni terrorakcióban.
|
Tarjányi Péter
Szabó Bernadett / Népszabadság/archív |
– A belgák 272 polgárukról állítják, hogy Szíriában vagy Irakban harcol. Közülük mintegy 130-an az IS oldalán. Róluk eddig semmit sem tudtak a magyar hatóságok. Európában csak a terroristákat tartják nyilván. Ők szerepelnek például az Interpol és az Europol által körözöttek és a nyilvántartott terroristák listáján, amelyeket mások mellett mi is használunk a schengeni határt átlépők és a migránsok ellenőrzésekor – mondta Tarjányi.
A szakértő szerint a totális elhárítást végző Oroszországon, Kínán és az Egyesült Államokon kívül nemigen van olyan ország, amely a terroristák mellett a terroristagyanús személyeket és a terrorszervezetekkel nyíltan szimpatizáló, együttműködő személyeket nyilvántartaná, vagy ha mégis, ezt a nyilvántartást megosztaná másokkal.
– Márpedig nyilvánvaló, hogy nagyobb figyelmet érdemel az, aki egy idő óta rendszeresen látogatja a radikális imámok mecsetjeit, rövid idő alatt többször megfordult Szíriában vagy Boszniában, lelkesen posztolja szélsőséges szervezetek dolgait és így tovább. Külön-külön egyik sem bűncselekmény, de együtt ezek a tények és körülmények már felkelthetik egy terrorelhárító érdeklődését – véli Tarjányi.
Hamis útlevelek
Ilyen komplex európai nyilvántartás azonban nincs. Így, még ha regisztrálják is őket, gond nélkül visszaszivároghatnak Európába azok az uniós polgárok is, akik esetleg hazájuk törvényeivel is szembeszállva harcoltak a Közel-Keleten. És átcsúszhat az „ellenőrzésen” szinte bárki, aki tud magának hamis útlevelet szerezni. A regisztrációkor ugyanis még annyira sem kérdezik ki a papírok nélkül érkezőket, mint például mielőtt valaki egy amerikai vagy izraeli gépre akar felszállni.
Tarjányi szerint komoly veszélyt jelent Európára, hogy a potenciális terroristák és lehetséges segítőik kiszűréséhez fontos információknak nincs egységes, minden tagállam számára hozzáférhető nyilvántartása.
