galéria megtekintése

Titkos számla 5,3 milliárdról

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 15. számában
jelent meg.


Szalai Anna
Népszabadság

Nemcsak a költségvetése, hanem a részletes elszámolása is titkos a Széll Kálmán tér 5,3 milliárd forintba kerülő rekonstrukciójának. Az adatok kiadását azzal utasítják el, hogy az aránytalan sérelmet okozna a kivitelezőknek.

Nem nyilvános adat a Széll Kálmán tér átépítésének tételes elszámolása. Március közepén lezárták a rekonstrukció első szakaszát. A kivitelező konzorcium két tagja – a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., valamint a WIS Holding Befektetési és Kereskedelmi Zrt. – benyújtotta az első, 266,2 millió forintról, a szerződéses összeg öt százalékáról szóló számlát a megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-nek.

A cég honlapján olvasható teljesítésigazolásban a nyújtott szolgáltatásnál csupán a projekt megnevezése szerepel, amelyből nem derül ki, hogy pontosan mire költötték a fenti összeget.

A BKK a Népszabadság részleteket firtató kérdésére azt válaszolta, hogy a teljesítési igazolásokhoz tartozó tételes elszámolásokat – vagyis azt, amiből kiderülne, hogy pontosan mire is fizetik ki a számla ellenértékét – nem adja ki, „mert azok szoros összefüggésben állnak a nyertes ajánlattevő részéről üzleti titoknak nyilvánított árazott költségvetéssel”. A BKK Zrt. álláspontja szerint „a teljesítési igazoláshoz tartozó tételes elszámolások nyilvánosságra hozatala olyan adatokhoz – védett ismerethez – történő hozzáférést eredményezne, amelyek megismerése a nyertes ajánlattevő kivitelező konzorcium üzleti tevékenységére nézve aránytalan sérelmet okoz”. A független mérnök megküldött igazolásában is csak annyi szerepel, hogy az első építési szakasz munkái maradéktalanul elkészültek.

 

A Népszabadság három héttel ezelőtt írta meg, hogy

a BKK nem adja ki a tér felújítására kötött kivitelezői szerződés részét képező árazott költségvetést, mivel az „ajánlattevő üzleti titokká minősítette”.

De hangsúlyozták, hogy a 4,95 milliárd forintos becsült értékű tenderre érkezett három ajánlat közül a legolcsóbbat – 5,3 milliárdos – választották. A szerződésben csak a nettó átalányár szerepelt, de a BKK szerint a 2. számú melléklet alapján „az egyes mérföldkövekhez tartozó összegek a szerződéses ár összevetésével kiszámolhatóak”. Ez így is van, csakhogy a százalékok mellett szereplő szakaszleírások meglehetősen szűkszavúak. A legnagyobb, 1,6 milliárdos tétel mellett is csupán 11 sor olvasható, míg a most lezárt első építési szakaszra három sor jut: bontások, fakivágások és cserjeirtás.

Nem számolnak el nyilvánosan, hogy pontosan milyen munkálatokra fizetik ki a közpénzeket
Nem számolnak el nyilvánosan, hogy pontosan milyen munkálatokra fizetik ki a közpénzeket
Földi Imre / Népszabadság

A BRFK pár napon belül elutasította a sikkasztás gyanúja miatt Pécsi Kálmán magánszemély által tett feljelentést a „kivitelezés nyilvánosan hozzáférhető dokumentumai” alapján. Az indoklás szerint a „tervezett költségvetés hiánya (a BKK ennek az ellenkezőjét állítja – a szerk.) alapján önmagában nem vonható le következtetés arra nézve, hogy a szerződésben meghatározott összegekkel a feljelentett személyek sajátjukként rendelkeztek”. S egyébként is „a közbeszerzésről szóló törvény megengedi, hogy az árazott költségvetést hiánypótlás keretében nyújtsák be”, „az egységárak módosíthatóak”, a „költségelszámolásra pedig a szerződés zárásakor is sor kerülhet”.

Lehet, hogy ez így lesz,

de vélhetőleg az sem lesz nyilvános,

hiszen a költségvetést, illetve az erre alapuló tételes költségelszámolást is üzleti titokká minősítették. Így a projekt zárása után sem hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan milyen tételekből áll össze az 5,3 milliárdos számla.

Nem ez lesz persze az első fővárosi beruházás, amelynek tételes elszámolása nem számít közérdekű adatnak. Az Index által indított perek ellenére mind a mai napig nem ismerjük a Margit híd felújításának részletes számláit. A Közgép, a Strabag, illetve az A-Híd alkotta MH-2009 Konzorciummal 2009-ben szerződött a főváros. A közbeszerzési pályázaton még 12 milliárd forintos projekt menet közben bruttó 30 milliárd forintra duzzadt. A Széll Kálmán teret is magába foglaló 17,6 milliárdos budai fonódó beruházás támogatását eddig 5,2 milliárd forinttal emelték.

Talán nem véletlenül Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten bejelentette: a közbeszerzések nyilvánosságát növelő törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. A tervek szerint idén november elsején hatályba lépő törvény csökkentené az üzleti titoknak minősülő adatok körét.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.