– Kedden már alakuló testületi ülést tartanak. Mire ez a nagy sietség?
– Nem sietek. Mielőbb le szeretném csendesíteni a kampány hevítette indulatokat és megkezdeni a munkát. Múlt héten vettem át a mandátumomat, vasárnap lejárt a listás eredmények jogorvoslati határideje. Így még késünk is egy napot, mivel a törvény szerint már hétfőn megtarthattuk volna az első ülést.
– Lépjünk egy kicsit vissza az időben. Miért nem vállalta a főpolgármester-jelöltséget?
– Nem most kértek erre először. De én a kerületben élőkkel kötöttem szövetséget 1994-ben. Lakossági fórumokon sokszor kérdezték tőlem, hogy a parlamentet választom vagy a kerületet, és én mindig visszakérdeztem. A nagy többség azt javasolta: maradjak polgármester. A gondolkodók kicsit árnyaltabban fogalmaztak: ha nyer a párt, akkor menj az Országgyűlésbe, ha veszít, maradj! A baloldal mindig is nagyon szélsőségesen viszonyult a főpolgármester-jelöléshez. Ha győzött a parlamenti választásokon, akkor mindenki a saját stokijának rendezésével volt elfoglalva, ha vesztett a párt, akkor elmerült a búsongásban.
– Kezdetektől nagy távolságot tart a párt fővárosi frakciójától és az országos vezetőségétől is. Miért?
– Még 1989–1990-ben eldöntöttem, hogy távol tartom magam a pártpolitikai csatározásoktól, és ehhez a döntésemhez azóta is tartom magam. Az önkormányzati szakpolitika jobban érdekel. Mindig is a lakosságot akartam meggyőzni a párttársak helyett.
– Most egy egész ellenzéki szövetség állt össze az ön jelöltjei ellen. Hogyan élte meg ezt?
– Nem örültem. Nekem a Fidesz és a Jobbik a „természetes” ellenfelem, nem az ellenzéki alakulatok. A kerületi tárgyalóasztal mellől se mi álltunk fel, hanem a Demokratikus Koalíció és az Együtt–PM július végén. Ez a rossz szájíz végigkísérte a kampányt. Ennek ellenére meg tudtuk ismételni a 2010-es vérzivataros időkben született eredményt: minden egyéni választókerületben győztünk.
– Máshol is sikerrel vethető be ez a „teljesítményen alapuló modell”?
– Politikai hiba, ha egy országgyűlési, illetve egy európai parlamenti választást összehasonlítunk egy önkormányzati választással. Aki így tesz, nem érti a választópolgárokat. De az is megbicsakló logikára utal, ha a vesztes EP-választás után zenés-táncos bulit szerveznek. Én a mostani győzelem után is csak tarhonyás húsra hívtam meg a kampánysegítőket és legfeljebb munkát ígértem. Ettől függetlenül az angyalföldi modell sikeresen adoptálható, bár a munkát nem helyettesítheti. A 2010-es győzelem után 16 megyében tartottam erről előadásokat.
– Ez a harc lesz a végső?
– Soha nem állítottam, hogy ez lesz az utolsó ciklusom. Egyelőre felesleges találgatni, hogy mi lesz 3–5 év múlva.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– A polgármesterek a Fővárosi Közgyűlésbe is beülnek. A részérdekek győzedelmeskednek majd?
– Nem rossz, hogy szerepet kapunk a fővárosi döntéshozatalban, bár kisebb arány jobb lett volna. Még nem tanulmányoztam a fővárosi szmsz-t, de úgy tűnik, egyelőre a frakcióalakítás és a főpolgármesteri vétójog körül forog a közgondolkodás. Az előbbin nem túl sok múlik. Utóbbi tartalmáról pedig nem sokat tudunk. A puha verzió most is létezik, hiszen a polgármesterek eddig is elhalaszthatták egy döntés hatálybalépését és kérhették az ügy újratárgyalását. A kemény változat, a testületi döntés végleges megsemmisítése lenne, de erről nincs döntés, így kár róla beszélni.
– Milyen kerületi ügyért lobbizik majd?
– Januárra elkészítjük a ciklusprogramunkat, amit eljuttatunk a fővároshoz. Ebben lesznek saját és közös megoldásra váró ügyek is.
– Valóban előnyösebb helyzetben vannak a kormánypárti polgármestert választó települések?
– Minden település három forrásból gazdálkodik. Az első a saját vagyon. A XIII. kerületi önkormányzat 100 milliárdos vagyont kezel, amelynek ötöde forgalomképes. Ezt évente 2–6 milliárddal növeljük, miközben jelentős fejlesztéseket hajtunk végre. A másik forrás az állami normatíva, amit egyelőre azonos szempontok szerint osztanak szét. A harmadik a pályázatoké. Ebben már lehet részrehajlás. Szocialista kormányzás idején milliárdos támogatást is nyertünk, ellenzékiként 130 millió forint volt a legtöbb.
