Álláspontja szerint a terrorizmus és az EU határvidékén zajló tragédiák összekapcsolásával nálunk rájátszanak az emberek félelmeire a politikai célú manipuláció érdekében. Ez rendkívül aggasztó és teljesen elfogadhatatlan a szakszervezeti szövetség szerint, s felszólítják a magyar kormányt, hogy állítsa le ezt a konzultációt.
Nem tudott a legnagyobb magyar konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) arról, hogy európai partnerük mire készül, de elfogadják, hogy közös értékekről egyeztetés nélkül is lehet véleményt nyilvánítani – mondta kérdésünkre a szervezet nemzetközi titkára. György Károly egyébként tagja az ETUC migrációs munkabizottságának is, ahol a bevándorlás kérdésével egészen más megközelítésben foglalkoznak: ott olyan közös európai politika kialakításán dolgoznak, amely a tolerancián, a diszkriminációmentességen és az idegengyűlölet minden formájának elvetésén alapul.
Az MSZSZ a nyilatkozat tartalmával maradéktalanul egyetért – közölte György Károly. Maguk is úgy látják, hogy a kormány kezdeményezése csak fokozhatja az egyes csoportok közötti feszültséget, miközben álláspontjuk szerint a nálunk letelepedő idegenek mindig az ország javát szolgálták. A nemzetközi titkár ezért is úgy gondolja, hogy a konzultáció üzenete teljességgel elfogadhatatlan, mert az integráció helyett a megosztás politikáját helyezi előtérbe. Azt pedig nem is kívánta minősíteni, hogy a kérdőívben gyakorlatilag egyenlőségjelet tesznek a terrorizmus és a bevándorlás közé.
|
Az Európai Szakszervezeti Szövetség által kezdeményezett budapesti felvonulás 2011-ben, amelyet az európai megszorítások ellen szerveztek több országban
Kurucz Árpád |
A Liga Szakszervezetek nem ért egyet azzal, hogy az ETUC a magyar tagszervezeteinek megkérdezése nélkül bocsátott ki újabb állásfoglalást – jelentette ki Gaskó István elnök. Utalt rá, hogy ez már korábban is előfordult például a médiatörvény kapcsán. Ezt az érdekvédő nem tartja szerencsésnek, mindazonáltal most inkább ügyrendi, mintsem tartalmi vitáról van szó, mert úgy gondolja – bár a nyilatkozatot még elemzik –, hogy a Liga véleménye sem alapvetően más, bár maguk ódzkodtak volna a durva minősítésétől. Amúgy viszont Gaskó sem hiszi, hogy a terrorizmust és a menekültügyet össze lehetne mosni egymással.
Az ügyben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) összehívását kezdeményezi a Liga – közölte az elnök. Az érdeminek korántsem tekinthető, viszont drága „himihumi" nemzeti konzultáció helyett szerinte ebben a kérdésben valódi egyeztetésre van szükség. Úgy gondolja, a tanács – amely a statútuma szerint többek között a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a nemzeti stratégiák megvitatására jött létre – ennek megfelelő fóruma lehet. Javasolják azt is, hogy a megbeszélésen a kormány képviselője ne csak megfigyelőként vegyen részt.
A bevándorlásról meghirdetett nemzeti konzultációnak nemcsak magyar, hanem európai jelentősége is van – hangoztatta kérdésünkre Marco Cilento, az ETUC tanácsadója.
A kérdőív egyes részeit kifejezetten az unió elleni közvetlen támadásként értékelik
– tette hozzá –, így gyorsan akartak reagálni. Ezért nem volt idő szerinte arra, hogy a tagszervezeteikkel – így az öt magyar szakszervezeti konföderációval – konzultáljanak, de úgy véli, efféle nyilatkozat kibocsátására e nélkül is van mandátumuk.
Helyes, hogy az ETUC a magyarok véleményének kikérése nélkül lépett – ez a véleménye Székely Tamás MSZSZ-alelnöknek. Szerinte tudják, hogy a hazai szakszervezeti szövetségek megosztottak, ezért inkább az uniós alapértékek védelméből kiindulva cselekedtek. Egyébként Székely volt az, aki a vegyipari szakszervezeti szövetség elnökeként egy korábbi nemzeti konzultáció kapcsán meghirdette: a leveleket gyűjtsék össze, s értékesítsék hulladékként, a befolyt pénzt pedig fordítsák a gyermekélelmezés támogatására. Május 1-jén hasonló kezdeményezéssel állt elő, javasolva, hogy a papírgyűjtéssel ezúttal a leukémiás gyermekek gyógyítását segítsék.
Ez persze legfeljebb kármentésnek tekinthető, hiszen a papír értékesítéséből a nemzeti konzultáció csaknem egymilliárdos költségének csak a töredéke térülhet meg. Amúgy az sem érdektelen, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal idei költségvetése nem éri el a kilencmilliárd forintot, és a menekültekre tavaly költött 2,6 milliárd, illetve az idei évre előirányzott négymilliárd egy része uniós forrásból származik. Ehhez képest kissé soknak tűnik egymilliárdot konzultációra költeni.
