Korábban a fővárosban is szavazhattak a polgárok pártlistákra, mostantól azonban a közgyűlésbe a 23 kerületi polgármester mellett további kilenc képviselő kompenzációs listáról kerül be, amelyre közvetlenül nem lehet voksolni. Ennek ellenére Budapesten is három szavazólap lesz: egy a főpolgármester-, egy a kerületi polgármesterjelöltek, egy pedig a kerületi képviselőjelöltek számára.
A képet tovább színezi, hogy 1700 településen nemzetiségi választást is tartanak októberben, amelynek eredményeként a 13 hazai kisebbség körülbelül 2700 saját önkormányzatot hozhat létre. Eddig úgy 120 ezren regisztráltak, ők a helyi kisebbségi képviselőik mellett a megyei és az országos önkormányzat tagjait is közvetlenül választhatják. Tehát a kisebbségek tagjainak többségében három szavazólapot kell kitölteniük, ráadásul ha élni akarnak ezzel a lehetőséggel, minden településen, ahol kitűzték a nemzetiségi választást, a kijelölt külön szavazókört is fel kell keresniük. Nekik tehát két – a városokban egymáshoz esetleg nem is túl közeli – helyre kell elmenniük október 12-én.
A jelöltek és a jelölő szervezetek augusztus 25-től vehetik át a választási irodáktól az ajánlóíveket, és utána két hétig, tehát szeptember 8-ig gyűjthetik az aláírásokat – tájékoztatott Pálffy Ilona. A település lakosságszámától függ, hogy mennyi támogatóra van szükség: egy ezerfős településen például már tíz aláírás birtokában bárki elindulhat a négy helyi képviselői mandátumért, és akit harmincan támogatnak, polgármesterjelölt lehet. Egy közepes, negyven-ötvenezres városban ötven ajánló kell ahhoz, hogy valaki a képviselői, s háromszáz ahhoz, hogy a településvezetői tisztségért versenybe szálljon. A legnagyobb kihívást a főpolgármesteri poszt jelenti, hiszen ehhez már ötezer támogató kell.
Egyelőre becsülni sem lehet, hogy hányan kívánnak majd indulni, de Pálffy Ilona úgy véli, a többes jelölés – vagyis az, hogy egy választó tetszés szerinti számú jelöltet támogathat – lehetősége miatt a korábbinál többen lesznek. Az NVI elnöke ezért nem tartja kizártnak azt sem, hogy százezernél több név kerülhet országszerte a szavazólapokra. Így előfordulhat – amire a parlamenti választáson számos példa akadt –, hogy a szokásos A/4-es méretű lapon nem fér el a jelöltek listája.
Azt viszont pontosan tudni, hogy hányféle szavazólap készül – hangsúlyozta az elnök. Csaknem 3200-féle lapot a polgármesterjelöltek számára nyomtatnak, s a 3007, tízezer főnél kisebb település számára ugyanennyi egyéni listás szavazólapot kell előállítani. Ezeken egyébként az összes képviselőjelöltet feltüntetik, és közülük legfeljebb annyi névre lehet érvényesen szavazni, amennyi a testület tagjainak száma. Egy ezerfős faluban például négy képviselőt lehet választani, de ha valaki ennél kevesebb személyt jelöl meg, attól még a voksát figyelembe kell venni. Ez eddig nagyjából hatezerféle szavazólapot jelent.
A tízezer főnél népesebb városokban – számuk 169 – egyéni választókerületeket alakítanak ki, amelyek száma legalább nyolc, de például Debrecenben – ahol több mint kétszázezren élnek – eléri a két tucatot. Országosan így legalább kétezer körüli egyéni körzettel, tehát még kétezerféle szavazólappal lehet számolni. Ehhez képest a 19, különféle megyei listás szavazólap előállítása szinte elhanyagolható feladat. Nem így a kisebbségi választással kapcsolatban felmerülő igény: ehhez is készíteni kell 2700-féle lapot a helyi, míg elképzelhető, hogy nemzetiségenként 19-et a megyei, egyet az országos voksoláshoz. Mindez azt jelenti, hogy összességében tíz-tizenegyezer különféle nyomtatványra lesz szükség.
A lapok előállítása, szortírozása és kiszállítása Pálffy Ilona szerint óriási logisztikai feladat, és akkor még szó sem esett a választás előkészítéséről és lebonyolításáról. Így szerinte korántsem tekinthető túlzásnak, hogy ebben a munkában mintegy hatvan-hetvenezer ember vesz majd részt. Közülük körülbelül negyvenezren lesznek azok, akik október 12-én választott szavazatszámláló-bizottsági tagként a több mint tízezer szavazókörben dolgoznak.
Elsősorban rajtuk múlik, hogy mikor tehetik közzé a választás előzetes eredményeit. Pálffy Ilona elmondta: azt kéri, hogy elsőként a polgármesterjelöltekre leadott voksokat összesítsék, így este tíz körül a legnagyobb városokban is kiderülhet, ki lesz a település első embere. Ha ezzel elkészültek, utána jöhet a képviselőjelöltekre és a megyei közgyűlési listákra adott szavazatok megszámlálása.
Mire megy el hétmilliárd?
A demokrácia meglehetősen drága mulatság: az idei három választásra mintegy húszmilliárd forintot különítettek el, bár az eredeti előirányzathoz képest a parlamenti és az EP-választáson is sikerült valamennyit megtakarítani – tájékoztatott Pálffy Ilona, az NVI elnöke. Ezért úgy gondolja, hogy az őszi önkormányzati választást is sikerülhet a tervezett hétmilliárdhoz képest valamivel olcsóbban lebonyolítani.
Egyes tételeken azonban biztosan nem lehet spórolni, ilyen az informatikai fejlesztésekre elköltött nagyjából másfél milliárd forint. A nyomdaszámla meg inkább csak több lehet, ha a várakozásoknál népesebb lesz az indulók köre. A jelöltek száma 2010-ben 65 ezer körül volt, míg most a százezer sem kizárt. Ez azt jelenti, hogy nagyobb szavazólapokat kell készíteni, és ha nem elég az A/4-es méret, az előre kalkulált száztonnányi papír könnyen kevésnek bizonyulhat.
Az egyébként biztos, hogy nyolcmillió lapon szerepelnek majd a polgármester- és ugyanennyin a helyi képviselőjelöltek, s készül még hat és fél millió körüli megyei listás szavazólap is. Ugyanakkor a budapestiek külön szavaznak a főpolgármester személyére, ez további 1,4 milliónyi nyomtatványt jelent. A kisebbségi választáson való részvételtől függ, hogy ennek lebonyolításához hány szavazólapra lesz szükség, de várhatóan egymilliónál nem kell több. Tehát összességében 24-25 millió lapra lesz szükség, s ezek előállítása az előzetes becslések szerint egyenként 12-19 forintba kerül.
|
Selejtes szavazólapokat gyűjtenek a nyomdában 2010 őszén. Idén a hibás nyomtatványok száma is nőhet
Kocsis Zoltán / Népszabadság |
Arra a kérdésünkre, hogy a várhatóan alacsony, akár ötven százalék alatti részvételi arány mellett valóban szükség van-e választásra jogosultanként az összes nyomtatvány előállítására, Pálffy Ilona kijelentette: az EP-választáson számoltak ezzel, és az elméletileg szükségesnél kevesebb szavazólap készült. Most viszont szerinte más a helyzet, hiszen nem kockáztathatják meg, hogy egy-egy településen valaki azért ne szavazhasson, mert nincs elég nyomtatvány. Kiszámíthatatlan ugyanis – magyarázta –, hogy miként alakul majd a választói aktivitás.
A következő nagy tétel a szavazásra jogosultak értesítése. Az értesítők nyomtatására, borítékolására és postázására darabonként 130 forintot szánnak, és miután a kisebbségi választókkal együtt több mint nyolcmillió küldeményt kell kézbesíteni, ez önmagában több mint egymilliárd forint. Hasonló nagyságrendű összeget emészt fel a szavazatszámláló bizottságokban dolgozók díjazása is. A mintegy negyvenezer választott tag és a tízezer jegyzőkönyvvezető – akik közszolgák – az október 12-i munkáért fejenként húszezer forintot kap, és ez megint egymilliárd forint.
A többi tétel egyenként mindehhez képest már szerényebb. Például a szavazókörök dologi kiadásaira 12 ezer, működtetésére négyezer, a bizottsági tagok élelmezésére nyolcezer forintot szánnak, és ahol a helyiséget bérelni kell, az további tízezer forint kiadást jelenthet. Ez legfeljebb 250-300 milliót tehet ki. A nem egészen 1300 helyi választási iroda harmincezret kap a működtetésre, s a lakosságszámtól függően négytől tizenötig terjedő tag díjazására pedig 35 ezret fejenként, ami megint vagy négy-ötszázmillió.
A többi kiadás már tényleg szinte csak „aprópénz”. Például a területi – fővárosi és megyei – választási irodák vezetői félmilliót kapnak, helyetteseiknek háromszázezer, tíz-tíz tagnak pedig százezer forint jár. Ez összesen alig több mint ötvenmillió. Legfeljebb három területi választási bizottsági tagnak fizetnek még negyvenezer forint tiszteletdíjat, míg a választott és delegált tagok ellátására nyolcvanezret szánnak, ami mindössze négymilliót jelent.
