A PC és a TI már 2013-ban figyelmeztetett:
a kampányfinanszírozási szabályok lehetővé teszik a pártoknak, hogy rendkívül sok pénzt szabályozatlanul és ellenőrizetlenül költsenek el.
A 2014-es választás tapasztalatai pedig igazolták a félelmeiket. Rengetegen éltek vissza a többes ajánlás intézményével a több százmilliós, ellenőrizetlenül elkölthető kampánytámogatás reményében. Az így listát állító kamupártok gátlástalanul másolták a választópolgárok személyes adatait egyik ajánlóívről a másikra.
A rossz szabályozás és az alig érzékelhető ellenőrzés megtette a hatását, hiszen a semmilyen észlelhető kampányt nem folytató bizniszpártok 3,5 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak, a parlamentbe jutott pártok pedig a törvény által előírtnál csaknem
négymilliárd forinttal többet költöttek kampányra.
Változatlan szabályozás mellett nincs ok feltételezni – hangsúlyozza a két szervezet –, hogy mindez ne ismétlődne meg, sőt, 2018-ban a négy évvel korábban tapasztaltaknál még súlyosabb visszaélésekhez vezethet az, hogy a határon túli magyarok regisztrációja tíz évig érvényes, ezért elhunyt magyar polgárok ezrei szerepelhetnek a 2018-as külhoni névjegyzékben. Az ő szavazólapjaik könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek, ami súlyos választási csaláshoz vezethet.
A választási rendszer akut problémáinak kezelése érdekében javasolják, hogy a pártok – az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan – kincstári kártyán kapják meg és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást, s számoljanak el kampányköltéseikkel. Azok a szervezetek pedig, amelyek nem szerzik meg a szavazatok bizonyos százalékát, a kampánytámogatást legyenek kötelesek visszafizetni (az egyéni jelöltek esetében jelenleg két százalék a küszöb). Ugyanakkor teremtsék meg a jogszabályi és technikai feltételeit annak – írják –, hogy ki lehessen szűrni a másolt ajánlóíveket.
A kormány, az önkormányzatok és a civil szervezetek pártok érdekében kifejtett kampányolását be kell tiltani, vagy legalább ezek értékét le kell vonni az adott párt által elkölthető kampánypénzek összegéből – vetik fel a civil szervezetek. Javasolják emellett, hogy – a nyomtatott és online sajtóhoz hasonlóan – a köztéri hirdetések, óriásplakátok tarifáit is legyen kötelező nyilvánosságra hozni.
A külhoni magyar állampolgárok regisztrációját minden egyes választás előtt meg kellene erősíteni – hoznak elő egy újabb fontos kérdést. Jelzik ugyanakkor, hogy
súlyosan sérti az esélyegyenlőséget a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok közötti megkülönböztetés.
Igaz, az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek, hogy a határon túliak levélben, míg azok, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, csak személyesen a külképviseleteken szavazhatnak.
Nem tiltották meg azonban, hogy a parlament más szavazási rendet bevezető törvényt alkosson. A nyílt levélben így arra biztatják a kormánypártokat, hogy alkotmányos kényszer nélkül is változtassanak a jelenlegi szabályozáson. A törvénymódosításokra különben még az idei évben sort kell keríteni annak érdekében, hogy egyrészt a választási szerveknek, másrészt a pártoknak legyen elegendő idejük az új szabályokhoz való alkalmazkodásra.
Csak a választási rendszer legégetőbb problémáit és az ezekre vonatkozó megoldási javaslatokat, azok közül is a minimumkövetelményeket ismertették – hangsúlyozza a két szervezet. Ha felvetéseiket figyelmen kívül hagyják, az Országgyűlés azt kockáztatja – figyelmeztetnek –, hogy a 2018-as parlamenti választás még a 2014-esnél is kevésbé lesz tisztességes.
