A mai tüntetést – amelyre az ország számos megyéjéből érkeztek résztvevők – a helyi cigány önkormányzat, a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM), a Magyarországi Cigány Párt (MCP)és a Miskolcon Maradunk – Kitelepítés Elleni Bizottság szervezte. A demonstrálók a város több pontján gyülekeztek, és rendőri felvezetéssel vonultak a városháza mellé.
A legnagyobb lélekszámú csapat a diósgyőri stadion mellől indult el, az emberek útközben azt skandálták, hogy „Miskolcon maradunk”, és tiltakozó táblákat emeltek magasba olyan feliratokkal, miszerint „Szegény vagyok, nem bűnöző; Miskolcon maradok, minden ideköt; Miskolc a mi városunk is; Jogot és tiszteletet; Magyarország a hazánk, Miskolc az otthonunk”.
|
| Banczik Róbert / Népszabadság |
De nem mondhatni, hogy a tiltakozó romák elnyerték volna a menetet megbámuló helyiek rokonszenvét. Habár semmilyen atrocitás nem történt, a cigány demonstrálóknak sokan beszóltak az autókból és a környező házak nyitott ablakaiból. Egy fiatal férfi azt kiáltotta ki az autójából az egyik kereszteződésben, hogy „nem dolgozni mentek”, mire egy másik járókelő azt fűzte hozzá: „egyik táblán sem látom azt a feliratot, hogy munkát akarok”. Amikor a Tizeshonvéd utcán újra felharsant a tüntetők kórusa – „Miskolcon maradunk, Miskolcon maradunk” –, akkor egy kerítést támasztó, piros diósgyőri mezt viselő férfi ezt ordította oda nekik: „hát pont ez a baj, bazmeg”.
A városháza mellé érve kordonnal elzárt, erősen őrzött területen tartották meg a beszédeket, s feltűnő volt, hogy a kordonon kívül nem sok szimpatizáns jelent meg a városlakók közül. Sőt a rendezvény ideje alatt a téren folyamatosan beszóltak a romáknak, egy terepszínű nadrágot, katonai bakancsot és tarsolylemezt viselő, ötven körüli férfi így kurjantott föl: „adjatok egy pohár bort, mert mindjárt elhányom magam”.
Miképpen távol maradtak a nem roma miskolciak, hasonlóképpen a távolmaradásukkal tüntettek az önkormányztat vezetői is. Sem a Fidesz, sem a KDNP politikusai, s maga Kriza Ákos polgármester sem jelent meg a téren, hogy kifejtsék véleményüket a városi rendeletről, sőt a polgármester arra a levélre sem válaszolt, amelyet tiltakozásképpen a Miskolcon Maradunk – Kitelepítés Elleni Bizottság írt neki.
Amikor ezt szóvá tették a tüntetés szervezői a színpadról, a polgármester nevére a tömeg fújolni és fütyülni kezdett, s azt követelték, hogy Kriza mondjon le. Véleményüket alátámasztandó piros lapokat mutattak föl, így jelezvén, hogy Krizát „kiállítják a közéletből”. Hasonlóképpen füttyögtek Orbán Viktor miniszterelnök neve hallatán, aki szintén nem vette a fáradságot, hogy a tiltakozók által neki címzett levélre válaszoljon. „Viktor, takarodj, Viktor, takarodj” – skandálta a felháborodott tömeg.
A legszenvedélyesebb beszédet Tamás Gáspár Miklós filozófus mondta, aki ostoba rasszisták által elkövetett gyalázatos aljasságnak minősítette, hogy miskolci lakosokat el akarnak űzni a városból. Kijelentette, hogy ez az eljárás eltűrhetetlen, mer mindez messze nem Miskolc ügye, hanem Magyarországé és Európáé.
|
| Banczik Róbert / Népszabadság |
Hatalmas sikert aratott Botos Ferenc, az MCP helyi politikusának felszólalása, aki azt mondta, hogy „nem vagyunk állatok, ugyanolyan emberek vagyunk, mint a nem romák”. Szerinte a stadionokra elköltött tízmilliárdokat a szociális problémák enyhítésére kellett volna fordítani, s nem lett volna szabad hagyni, hogy a cigányellenes indulatokat a helyi politika még inkább felkorbácsolja ahelyett, hogy a szegények gondjain segített volna.
A hallgatóság akkor tapsolt igazán, amikor a felszólalók közölték: a városi közgyűlésnek vissza kellene vonnia a rendeletét, az ugyanis megbélyegzi a roma közösséget. E szavakra mellettem egy cigány ember hevesen bólogatott, s azt mondta: az a baj, hogy a rendelet egy kalap alá veszi a cigányokat. Megtudtam tőle, hogy Gábornak hívják, ötvenkilenc éves, s harminc évig dolgozott kohászként a helyi vasgyárban. Egy éve nincsen munkája, s most a felesége 40 ezer forintos rehabilitációs díjából élnek a vasgyári bérlakásukban, amelynek havi lakbére 10 ezer forint.
Gábor elismerte, hogy sok miskolci roma felháborító dolgokat művel, de – mint fogalmazott – „ezeket a bűnözőket büntessék meg egyenként, ne az egész cigányságot velük együtt”.
A tüntetés végén a szervezők bejelentették, hogy tiltakozó petíciójukat – amelyet 1800-an írtak alá – a demonstráció alatt átvette tőlük Miskolc jegyzője, akinek azt mondták: azt kérik, hogy a benne foglaltakat a városvezetés vegye komolyan. Mert ha nem – mondták –, akkor jön a második forduló, a megmozdulásokat ugyanis folytatják, Miskolcot pedig nem hagyják el.
