Értelmét veszíti tehát a trükközés, mert önmagában azzal, hogy valaki pár másodperccel előbb „blokkol”, nem sajátíthat ki magának egy ügyet. Annak sem lesz tehát értelme, hogy kopasz, kigyúrt fiatalok idősödő hölgyek pártját fogják, az ellenérdekű felet pedig gyengéd erőszakkal tartsák távol az érkeztető géptől. A február 23-án történtek így soha többé nem ismétlődhetnének meg.
Trócsányi még arra is figyelt, nehogy a kabinet előzzön be. Amennyiben ugyanis magánszemély már benyújtott egy kérdést, a tervezet szerint a kormány, illetve a köztársasági elnök sem veheti el tőle az ügyet, mert hasonló tárgyban nem indítványozhatna referendumot.
Ha az Országgyűlés elég gyorsan dönt – amihez kétharmados többségre van szükség –, a boltok zárva tartása ügyében már az új szabályok szerint lehetne ismét népszavazást kezdeményezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor a Kúria a jogorvoslati eljárásban határoz Erdősi Lászlóné magánszemély, illetve a szocialista Nyakó István hasonló tárgyban benyújtott kérdéséről – a párhuzamossági moratórium miatt az NVB csak az előbbit hitelesítette, figyelmen kívül hagyva a benyújtás körüli anomáliákat –, és a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi, másnaptól bárki előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy újabb referendummal próbálkozzék.
És nem lesz érdemes alibikérdésekkel előállni, esetleg még tülekedni is az elsőbbségért, mert hasonló ügyekben az dönt, ki veszi komolyan magát, illetve ki rendelkezik akkora támogatottsággal, hogy valóban képes összeszedni négy hónap alatt legalább kétszázezer aláírást. Amikor ez valakinek megvan, a versengés lezárult, tehát a többiek kiesnek – őket erről tájékoztatni kell –, és jöhet a referendum.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
További változás, hogy aláírásokat csak az NVI által rendelkezésre bocsátott, egyedi azonosítóval ellátott íveken lehetne gyűjteni. Ma a szervező csak az ív hitelesített mintapéldányát kapja meg, amit maga másolhat, de akár az interneten is közzétehet. Így senki nem tudhatja, hogy kik és mennyi aláírást gyűjtenek, ami adatvédelmi szempontból aggályos, hiszen nevek, lakcímek és személyi számok kerülhetnek akár ismeretlen személyek birtokába.
A javaslat szerint az ívekkel mindenkinek el kell majd számolni, akár felhasználták azokat, akár nem. Aki pedig a dokumentumokat nem szolgáltatja vissza, hiányzó darabonként ezer forint – hivatalból kiszabandó – pénzbírságra számíthat. Ez igen nagy összeg is lehet, mert a kétszázezer aláírás összegyűjtéséhez legalább harmincezer ívre biztosan szükség van.
