Előjelek és átmenet nélküli vészhelyzetet okozott a hazai állatvédelemben az a rendelkezés, amely szerint január elsejétől tilos a kutyákat tartósan láncon tartani. A sokféleképpen (félre)értelmezett rendelet miatt tömegesen adják be a kutyákat a menhelyekre a bírságtól félő tulajdonosok, ahol a legtöbb állatra az altatás vár.
Az „egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról” című rendelet a típuspéldája annak, hogyan nem szabad egy új, sokakat érintő, de nem magától értetődő rendelkezést bevezetni. A jogszabály egyetlen előírása felelős a társállatok sokaságának veszélybe kerülését és pusztulását okozó krízishelyzetért: eszerint „tilos kistestű ebet 10 négyzetméternél, közepes testű ebet 15 négyzetméternél, nagytestű ebet 20 négyzetméternél kisebb területen tartósan, illetve kistestű ebet 4 méternél, közepes testű ebet 6 méternél, nagytestű ebet 8 méternél rövidebb eszközzel tartósan kikötve tartani".
A változtatás korántsem indokolatlan – szakértők szerint a szűk helyre bezárva, illetve rövid láncra kötve élő kutya frusztrált, ingerlékeny, kiszámíthatatlan lesz –, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az elvben értelmes és előremutató szabály a rossz kommunikáció miatt teljes káoszt okozott a kutyatartók körében. Battonyáról egy állatvédő aktivista azzal hívta föl lapunkat, hogy néhány nap alatt közel száz kutyát adtak le a helyi sintértelepen, és azóta is naponta több állattól próbálnak ilyen módon megszabadulni a félreinformált gazdák.
 |
| Elárvult ebek a menhelyen Szabó Bernadett / Népszabadság/archív |
