A kinevezett kancellárok közül többen intézményi emberek, vagyis eddig is kötődtek az adott egyetem/főiskola vezetéséhez. Ilyen például Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem kancellárja, aki korábban a hallgatói önkormányzatot vezette, majd a rektori titkárság vezetője lett. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja korábban stratégiai rektorhelyettesként ténykedett.
A Budapest Corvinus Egyetemen a jelenlegi megbízott gazdasági igazgatót nevezték ki kancellárnak. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja gazdasági főigazgató volt. A Kaposvári Egyetemen és Gödöllőn is belső embert neveztek ki kancellárnak. Feltűnő azonban, hogy a miniszterelnök sem az ELTE, sem a Szegedi Tudományegyetem, sem a Pécsi Tudományegyetem élére nem talált alkalmas jelöltet, pedig nagy volt a tolongás ezekre a pozíciókra.
Ez figyelemre méltó ellentmondás: épp azoknak az intézményeknek nincs kancellárjuk, amelyek az összes állami ráfordítás jelentős részét kapják. A kiválasztás szempontjai továbbra is ismeretlenek. Nem tudni, ki és mi alapján minősített alkalmasnak vagy alkalmatlannak egy pályázatot. Egy volt hök-elnök alkalmas például a kancellári feladatok ellátására, míg egy olyan gazdasági igazgató, aki négy éve sikeresen vezeti az egyetem gazdálkodását, nem?
Ezekre a kérdésekre a transzparencia hiánya miatt nem lehet válaszolni. Pedig Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár a kinevezését követően még azt nyilatkozta, a kancellári pályázatok értékeléséhez „differenciált, magas színvonalat megkövetelő szempontrendszert dolgoznak ki.” Olyanokat is nyilatkozott, hogy a kancellári rendszer bevezetésének célja a menedzser szemlélet bevezetése a felsőoktatásba.
Több interjúban is hangsúlyozta, hogy a kancellárok nem komisszárok lesznek, hanem „a tulajdonos érdekét direktebben megjeleníteni tudó szakemberek”. Kérdés akkor, hogy ilyen szakember lenne a volt szentendrei polgármester, akit most a Budapesti Gazdasági Főiskola kancellárjának nevezett ki a kormányfő? A Palkovics által beígért, a gazdaságban korábban sikeres, innovatív menedzsert alig-alig látni a kinevezett kancellárok között.
Egyetemi forrásaink szerint sok minden nem úgy alakul, ahogy azt Palkovics László szakmailag akarja, ugyanis afféle darálóba került, a helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán és Balog Zoltán miniszter – hasonlóan, ahogy az előző államtitkár, Klinghammer István idején – átírogatja a szakmai anyagokat, s ez történhetett a kancellári névsorral is. A politikai kinevezés lengi körbe a gödöllői Szent István Egyetem kancellári pályázatát is.
A Figler Kálmán kinevezése ellen tiltakozó ismeretlenek az egyetem falán üzennek a hallgatóknak. „Egyesüljetek hallgatók! Figler, Tőzsér (Tőzsér János rektor – a szerk.) szétlopják az egyetemünket!” – olvasható az egyetem falán. Úgy tudjuk, óriási az elégedetlenség, akár demonstráció is lehet. Tőzsér rektori pályázatát kis többséggel az egyetem szenátusa elutasította, a miniszter annak idején mégis őt terjesztette elő a köztársasági elnöknek kinevezésre.
Az Átlátszó Oktatás nevű blog tavaly részletesen beszámolt arról, hogy a háttérben kormánypárti marakodás zajlik: a Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárkamara akarja „lenyúlni” az egyetemet. Figler kancellári kinevezése azt jelenti, hogy erre jó esély is van, ez vált ki most óriási felháborodást a hallgatókból.
