Todor Galev, a szófiai Demokrácia Tanulmányok Központjának kutatója és Tóth János István, a budapesti Korrupciókutató Központ Budapest elemzője egyaránt a korrupció melegágyának nevezte a paksihoz hasonló megaberuházásokat. Golev szerint Oroszország egyre nagyobb érdeklődést mutat az európai energiaszektor iránt, befektetésekkel, infrastrukturális projektek hitelezésével, az iparági érdekeit támogató médiakampányokkal, politikai pártok finanszírozásával igyekszik a jelenleginél is erőteljesebb energiafüggőségre kényszeríteni az Európai Unió országait. A magyar kutató fekete doboznak nevezte a paksi beruházást, mondván, a létesítésének körülményeiről semmit nem tudunk, ez pedig erősíti a korrupció gyanúját.
Aszódi Attila, a Paks-2 beruházásért felelős kormánybiztos, aki a meghallgatás hívatlan vendége volt, hozzászólásában közölte, a korrupció bűncselekmény, és ha bárki ilyet észlel, jelentenie kell. – Az elmúlt 5 évben egyetlen, a hatalmon levőket érintő korrupciógyanús ügyben sem indított vizsgálatot a legfőbb ügyész – válaszolta Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő, a rendezvény házigazdája. Jávor azt mondta, azért nem hívtak kormánytagokat a meghallgatásra, mert nem akarták őket olyan helyzetbe hozni, hogy államtitkokat kelljen kifecsegniük.
Massimo Garriba, az Európai Bizottság energiaügyi igazgatója előadásában kerülte, hogy véleményt mondjon a paksi beruházásról, de világossá tette, hogy az uniós testület erősen szorgalmazza az egyoldalú energiafüggőség felszámolását és a fűtőanyag-ellátás diverzifikálását. Ez utóbbi elvet a szerződéses megállapodásoknak is tartalmazniuk kell. Garriba közölte: a Bizottság jó ideje párbeszédet folytat a magyar kormánnyal Paks II-ről. A testület azt szorgalmazza, hogy az atomerőművek létesítésére, bővítésére, élettartamuk meghosszabbítására vonatkozó információk lehető legszélesebb körét tárják a nyilvánosság elé.
Aszódi a paksi projekt tervezett költségeit kétségbe vonó véleményekre válaszolva azt mondta, az atomerőmű bővítésére szánt 12,5 milliárd euróba belekalkulálták az inflációt és más kockázatokat, a 10 milliárdos orosz hitelt pedig a két blokk elkészülte után kezdik csak törleszteni a Paks által termelt áram árából. Ha az orosz fél késik a megépítéssel, kötbért kell fizetnie, válaszolta egy kérdésre. Aszódi reményét fejezte ki, hogy hamarosan megszületik a megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a fűtőanyag-ellátásról is (a Bizottság illetékese kevésbé volt derűlátó: úgy fogalmazott, hogy újra kell indítani, vagyis elölről kell kezdeni az egyeztetéseket a kormány és az uniós testület között).
Péterfalvinak is túl sok a titok
Állásfoglalásban kritizálja Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság az új paksi titoktörvényt; szerinte az összes adatra és előkészítő dokumentumra kiterjedő, a közérdekű adatigényléseket teljes körben ex lege (vagyis a törvény erejénél fogva) kizáró titkosítás indokolatlanul korlátozza a közérdekű információk nyilvánosságát.
Péterfalvi arra is felhívta a figyelmet: az adatbirtokost semmi nem korlátozza, hogy például a környezeti biztonságra vagy a közpénzek felhasználására vonatkozó dokumentumokat közzétegye. A törvény ugyanis csak a közérdekű adatigénylést zárja ki, a közzétételt ezeken a területeken nem korlátozza. (H. M.)
Stephen Thomas, a Greenwich Egyetem professzora a brit Hinkley Pointban épülő atomerőmű és Paks-II megépítésének körülményeit hasonlította össze a hozzáférhető adatok alapján. Szerinte a magyarországi beruházásnak azért sötétek a kilátásai, mert Oroszország sem beszállítóként, sem a projekt finanszírozójaként nem lesz képes eleget tenni a kötelezettségvállalásainak, a nagy-britanniai projekt pedig – amelyet döntően magánpénzből fedeznek – a benne részt vevők közötti viták és pénzügyi nehézségek miatt nem fog megvalósulni. A meghallgatáson ugyanakkor az is elhangzott, hogy egy esetleges csőd – a beruházási költségek és a GDP-k eltérő arányai miatt – a brit költségvetést nem állítja fejre, Magyarországot viszont pénzügyi válságba sodorhatja.
