Az MTI közölte is a beszédet:
„Mélyen tisztelt Közönség! Tudomásunk van arról a nehéz helyzetről, amelyben a nagyszerű magyar nép és kulturális élet jelenleg van. Demokratikus úton és demokratikus választások által olyan helyzetbe sodorta magát, amely által egyre inkább eltávolodik a demokrácia szellemétől és Európától. Aggodalommal töltenek el minket ezek a fejlemények, mint önök közül is sokakat. Ennek ellenére eljöttünk, és szívesen játszottunk önöknek. Csehov úgy képviseli közös európai kultúránkat, mint talán kevesen. Tudniuk kell, hogy összetartozunk. Köszönjük a meghívást!"
A szónoklatot néhol taps, néhol füttyszó kísérte, közben el is hagyta a színpadot a Mását játszó Mavie Hörbiger. (A valasz.hu információja szerint a levél éppen ő és a Sorint játszó Ignaz Kirchner ötlete nyomán született.)
A színpad szélén, jól láthatóan várta a beszéd végét Vidnyánszky Attila igazgató, aki a fesztivál kisplasztikáját adta át a társulatnak. A közönség további ámulatára a színház válasza az volt, hogy a kivetítőn, ahol korábban A sirály magyar szövege futott, a 13 aradi vértanú nevét írták ki.
Nyakig a kultúrkampfban
Az európai színházi szakma nem enged teret más gondolatoknak a liberalizmuson kívül - erről panaszkodott a Hír TV-nek hétfőn Vidnyánszky Attila. Az interjú leiratát itt olvashatják el.
Nemzeti színházbeli forrásaink szerint a színházban előre tudtak az akcióról. A felkérésre februárban válaszlevelet kaptak az osztrák társulattól: csak akkor vállalják el a felkérést, ha külön rendezhetnek egy vitát a Nemzeti Színház szerepéről. (Ezt tartották nemrég a Goethe Intézetben.) Múlt szombatra a Nemzeti is hirdetett erről egy beszélgetést.
|
Nem volt ízléses - állítja az igazgató
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Nemzetibe pénteken érkezet üzenet a rendező, Jan Bosse-tól: mégsem érkezik Budapestre az előadásra. Erről a saját színészeit is értesítette, de magyarázatot nem adott. A szombati beszélgetést a színház igazgatónője is lemondta. A nemzetisek elbeszéléséből tudható, a bécsi társulat tagjai vasárnap úgy érezték, magukra hagyták őket. Azzal, hogy Bosse nem jött, a meghirdetett közönségtalálkozót is le kellett mondani (a fesztiválon az összes találkozón először a rendezővel, majd a hozzá csatlakozó művészekkel lehetett beszélgetni).
A színészek Budapesten állítólag ezt nehezményezték, így a színház felajánlotta, találkozzanak a nézőkkel ők a rendező távollétében is. Végül a közönségtalálkozót lemondták, de elhatározták, hogy az előadás után felolvasnak egy levelet.
Araddal vágtak vissza
Erről értesülvén, döntött úgy a Nemzeti Színház direktora, amíg a többi társulatnak az előadást követő fogadáson adott át egy kisplasztikát, a Burgtheater művészeinek a taps után fogja. Információnk szerint a főigazgató Vidnyánszky visszavágása, saját performansza volt, hogy a demokráciáért aggódó osztrákoknak az aradi vértanúkat listázta a kivetítőre. (Nyilván arra utalva, hogy osztrák kéz gyilkolta meg őket.)
Ez a gesztus a nézők egy része szerint túlment a jó ízlésen. Mások viszont ellentmondásosnak tartották, hogy a Burgtheater elfogadta a felkérést, felvette a tetemes fellépti díjat, majd beolvasott a meghívó félnek.
A budapesti Nemzeti Színház vezetősége levelet írt a Burgtheater igazgatóságának, amelyben a lemondások és a levél háttere után érdeklődnek. A levélben Vidnyánszky magyarázatot vár a vasárnapi akcióra.
„Úgy vélem, sem Magyarországon, sem bárhol a világon nem ízléses a színpadról direkt politikai leveleket felolvasni a közönségnek, mely aligha ezért érkezik az előadásra"
- írta a Nemzeti főigazgatója a társulat vezetőjének. Emlékeztet arra, hogy a Burgtheater MITEM-en való részvételének feltétele az volt, hogy rendezzenek vitát a „nemzeti színház" fogalmáról. Éppen ezért április 13-án a Goethe Intézetben tartottak megbeszélést, amelyen kiderült, hogy bár sok kérdésben nem értenek egyet, van mód és szándék az együttműködésre. Emellett a MITEM programjába - a bécsiekkel egyeztetve - április 18-ra szakmai vitát szerveztek, amelyre Karin Bergmann - korábbi ígérete ellenére - nem ment el. Részvételét két nappal korábban e-mailben lemondva nem ment el a Sirály előadásra és az azt követő, jó előre meghirdetett közönségtalálkozóra Jan Bosse, az előadás rendezője sem.
Fasisztázás a próbán
Vidnyánszky Attila levelében arra kéri a Burgtheater intendánsát, tájékoztassa: „Mi volt az oka annak, hogy a társulatot Ön és a rendező magára hagyta a Nemzeti Színházban és mi az oka annak, hogy egy, az európai színházi kultúrában elfogadhatatlan eszközhöz folyamodtak munkatársai. Úgy érezzük, ezzel a magyarázattal a MITEM-en örömmel részt vevő többi társulatnak is tartoznak." A főigazgató kitért arra is, hogy a Burgtheater társulatának felajánlották, rendező nélkül is tartsák meg a közönségtalálkozót, de ezzel nem kívántak élni. „Az előadás végén azonban egy, a magyar belpolitikával kapcsolatos utalásokkal tűzdelt levelet olvastak fel a közönségnek, mely gesztust meglehetős értetlenséggel fogadtunk. Meglehetős türelemmel viseltük azt is, amikor a Burgtheater munkatársai fasisztáztak a színpadon, próba közben" - áll a levélben. Mint írja, a Nemzeti Színház számára megtiszteltetés színpadán fogadni a világ meghatározó színházait, így a Burgtheatert is. „A Sirály inspiratív, izgalmas előadás volt, amelyet a közönségünk jól fogadott. A jövőben is szívesen működünk együtt Önökkel, ám szeretném, ha a tegnap Budapesten történteket megmagyarázná".
Aggódó sógorok
A HÍR24 mindezekre reagáltatta a Burgheatert. A társulat válaszában azt írta, az „Orbán rezsim" alatti kulturális fejlődés jelentős téma Ausztriában, a Burgtheater színészeit is foglalkoztatja, akik egyébként magyar művészekkel is kapcsolatban állnak. A Burgtheater amúgy az előadásaiban is foglalkozik ezzel a témával. A darab rendezője, Jan Bosse nem tudott Budapestre jönni, ezért a színház lemondta az előadás utáni közönségtalálkozót. A társulat szívesen beszélgetett volna a nézőkkel a vendégjátékról, arról, mit vártak tőlük, ám hogy ez kútba esett, a színészek a kommunikációnak és a tiltakozásnak ezt a formáját választották. A felovasott szöveg arról szólt, hogy aggódnak a magyar kultúrnemzetért, mely egyre távolabb kerül a demokráciától és Európától. Ezzel együtt szívesen jönnek Budapestre, hogy a magyar nézőknek Csehovot játszanak, mert kevés olyan szerző van, akinek a szellemisége jobban kifejezi az egységes Európa értékeit.
Arra a kérdésre, mit szóltak a művészek ahhoz, hogy a szöveg felolvasása közben a háttérben az aradi vértanúk neveit lehetett olvasni, és sokan a közönségből azt gondolták, ez is része az osztrák akciónak, nem nyilatkozott a Burgtheater.
