galéria megtekintése

Olyan vad gyurcsányozás ment a Terror Házában, mintha nem lenne holnap

154 komment


Czene Gábor

Versenyben szidta Gyurcsányt Ferencet az őszödi beszéd kiszivárogtatásának tizedik évfordulójához közeledve Galló Béla, Gulyás Gergely, Schiffer András és Schmidt Mária. A magunk részéről nem mernénk győztest hirdetni: ehhez már célfotó kellene.

Meg kell hagyni, Schmidt Mária főigazgató-történész nem árult zsákbamacskát, pillanatig sem próbált olyan látszatot kelteni, mintha elfogulatlan és tárgyilagos beszélgetésre invitálná a nagyérdeműt. A Terror Háza Múzeumban rendezett fórum címe ez volt: „Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd". A szervezők annyira jópofának találták a szöveget, hogy a teremben elhelyezett Gyurcsány-fotókra is kiírták: „Böszmeségem története".

Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság

A beszéd nyilvánosságra kerülése fontos politikatörténeti esemény volt, de Gyurcsány Ferenc nem ebbe, hanem a kormányzásába bukott bele. Az őszödi beszédet legfeljebb csak halmazati büntetésként számították be a választók – kezdte Galló Béla politológus.

 

Elvileg ő a baloldalt képviselte a rendezvényen, de meghívását gyaníthatóan inkább az indokolta, hogy nem tartozik Gyurcsány Ferenc rajongói közé. Gyurcsánynak mennie kell, mégpedig mielőbb, hogy az MSZP maradhasson – követelte még 2009 márciusában, történetesen a Népszabadságban megjelent cikkében.

Véleménye azóta sem lett jobb a volt miniszterelnökről. Galló Béla szerint Gyurcsány csak féltehetség, aki képes ugyan a hatalom megragadására, de alkalmatlan az ország és egy párt vezetésére.

Alapvetően hazugságra politikát építeni nem lehet, még akkor sem, ha átmenetileg sikert hoz – nem fogják kitalálni, ezt pont egy fideszes politikus mondta, Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke. Gyurcsány saját népe és saját politikai oldala ellen is bűnt követett el: jelentős részben nemcsak a Fidesz köszönheti neki a kétharmadot, hanem a Jobbik is a húsz százalékát.

Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság

Gyurcsány Ferenc ragadozóként, egyfajta zsákmányként tekintett az MSZP-re. Személyes ambícióinak megvalósítására használta a szocialista pártot, aztán kirabolta, az identitását is elvette – tett rá néhány lapáttal Schmidt Mária.

Schiffer András ügyvéd – aki a közelmúltban megvált parlamenti mandátumától és az LMP társelnöki tisztségétől – nem értett egyet azzal, hogy pusztán Gyurcsány Ferenc személyére fűzzék fel az akkori eseményeket. Gyurcsány felbukkanása eleve válságtünet volt. Horn Gyula még igyekezett menekülőpályát kínálna a szocializmusból való átmenet verszteseinek. Horn, de még Kádár János sem volt olyan „erőszakos modernizátor", mint Gyurcsány Ferenc – állapította meg az ügyvéd.

Nem önmagában a beszéd volt romboló hatású, hanem az, hogy Gyurcsánynak nem mutattak ajtót, hanem Lendvai Ildikó és mások az eredeti jelentésükből kiforgatva magyarázni kezdték a mondatait – kifogásolta Schiffer András. Később Gyurcsány védelmezői közé sorolta a „hivatásos kitüntetés-visszaadókat' is.

Megadja Gábor eszmetörténész (életrajza szerint korábban a kormánypárti Nézőpont Intézetet és az igazságügyi minisztériumot is megjárta, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen teljesít szolgálatot) kevés maradandót alkotott a rendezvényen. Teljesítménye kimerült abban, hogy „fickónak" vagy „Ferenc testvérnek" nevezte Gyurcsányt, és felvetette: inkább egy pszichológusnak kellene elemeznie a személyiségét.

Természetesen a Schiffer András által rendőrterrornak minősített 2006-os rendőri erőszak is terítékre került. Gulyás Gergely egyenesen tömeges szemkilövetésekről és Budapest utcáin folyó embervadászatról beszélt. Schiffer aztán nemtetszését fejezte ki, amiért a Fidesz részéről elmaradt a valódi elszámoltatás és számonkérés, mire Gulyás közölte, hogy a kormány mindent megtett, amit 2010 után megtehetett.

A jelenlévők nem látták értelmét annak, hogy sok szót vesztegessenek azokra a vandálokra, akik annak idején szétverték a belvárost, gyújtogattak, megostromolták és elfoglalták a tévészékházat. Gulyás Gergely a témát elintézte annyival, hogy egy ilyen beszéd elhangzásakor a világon mindenhol zavargások törnének ki.

Schiffer András is fontosabbnak vélte, hogy kifejtse: a baloldal csak arra képes, hogy végrehajtsa a diktátumokat, amelyeket a pénzügyi központokban megfogalmaznak. Gyurcsánynak – állította – soha nem volt semmiféle politikai identitása, mindig csak szerepeket játszott. Schmidt Mária nehezményezte, hogy a szolidaritást, amit baloldal a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „megtagadott" a határon túli magyaroktól, most elvárásnak tekinti a „migránsok" esetében, akikhez pedig semmi közünk.

Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság

A magyar emberek felhatalmazása lehetőséget adott arra, hogy más úton induljunk el – tette hozzá Schmidt Mária. Nem vitatta ezt Schiffer sem, de a Fidesz szerinte katasztrofális választ adott a problémákra. Igaz, szavaiból kiderült: alapvetően ezért is a Gyurcsány-kormány a felelős, amely egyszer már normává tette a normanélküliséget.

A mai ellenzék helyzetét értékelve Galló Béla arra jutott, hogy a baloldal a „komfortos jövőtlenség" állapotában van. Hasonlóképpen vélekedett Schmidt Mária is, aki szomorúságát alig leplezve bejelentette: a baloldal megszűnt, intellektuálisan legalábbis nincs jelen.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.