A magyar választók állandóan a miniszterelnöknek a mohó külföldi bankok és konszernek elleni "szabadságharcáról" hallanak. Az energiaszolgáltatókat árcsökkentésre szorították, a veszteségeket maguknak kell viselniük, vagy távozhatnak az országból. A cikk szerint a magyar választóknak tetszik a magánszektorba való beavatkozás, noha - idézi a lap Akar László gazdasági szakértőt - az általános gazdasági helyzet "aligha jobb, mint Orbán 2010-es hatalomra kerülésekor volt".
Vona: Európa teljesítménye lesújtó
Peter Bognar a konzervatív Die Pressében Vona Gáborral, a Jobbik elnökével készített interjút, aki a második Orbán-kormány négyéves tevékenységének mérlegét megvonva sikeresnek minősíti a nemzetpolitikát, és a legnagyobb eredménynek a kettős állampolgárság megteremtését nevezi. Szerinte a Jobbik parlamentbe kerülésének döntő szerepe volt abban, hogy ezen a területen áttörés következett be. Eredményként értékeli a pénzügyi stabilitás megteremtését is, noha ezért a "társadalomnak nagy árat kellett fizetnie". A kormány a kommunikációban is nagyot alkotott, de a "pőre valóságot", hiába próbálják retorikai trükkökkel elfedni, azt szemügyre véve nem lehet sikerről beszélni. A munkahelyek száma nem emelkedett, a gazdasági kivándorlás folytatódott, az államadósság rekordszinten áll, nem jöttek létre hazai kézben lévő ipari kapacitások, az ország szuverenitása az unión belül nem nőtt, a magyar föld védelmét nem sikerült teljesen biztosítani.
Vona szerint Európa politikai teljesítménye lesújtó, s ha így folytatódik, a "dekadens és képmutató" földrész "eltűnik a süllyesztőben". Európának vissza kell találnia saját útjára és saját hagyományaihoz, mert jelenleg a tőle idegen és káros amerikanizálódás útján jár. A Jobbik olyan szövetségeseket keres, amelyek az euroatlanti helyett eurázsiai jövőt képzelnek el az öreg földrész számára. Ez Oroszországgal, Törökországgal, az arab világgal és az ázsiai térség mértékadó hatalmaival jelent partnerséget.
Az óvatos Orbán
Jaroslaw Gizinski a lengyel konzervatív Rzeczpospolita napilapban Orbán Viktornak a szombati Fidesz-nagygyűlésen elhangzott beszédéből kiemelte, hogy a miniszterelnök óvta híveit a szavazatok megosztásától. Emlékeztetett a párt 2002-es váratlan választási vereségére, miközben minden közvélemény-kutató győzelmet jósolt neki. A szerző szerint ez most túlzott óvatosságnak tűnik, kevéssé valószínű, hogy a gyenge és széttagolt ellenzék veszélyt jelenthet a kormánypárt számára.
A miniszterelnök sikernek minősítette az elmúlt négy évi kormányzást, különösen kiemelve a gazdasági növekedés perspektíváját és a munkanélküliség csökkenését. Elemzők azonban lehűtik a kormányzati sikerpropagandát, szerintük nem minden mutató igazolja a reformok sikerességét, és a Fidesz gazdaságpolitikája helyességének igazolására még várni kell - írta.
A lengyel lap beszámolt a budapesti 4-es metróvonal megnyitásáról is, amelyet szerinte nem véletlenül időzítettek a választások elé. Idetartoznak más budapesti óriásberuházások is, például a Kossuth Lajos tér és a Parlament, a Zeneakadémia és az Erkel Színház vagy az Erzsébet tér felújítása és két új stadion építése.
A lap méltatlankodva jegyzi meg: a magyar sajtó beszámolt arról, hogy az új metróvonalon Közép-Európa jelenleg legkorszerűbb, Metropolis vagonjai futnak, nem tett viszont említést arról, hogy ezeket a francia Alstom cég lengyelországi, chorzówi üzemében gyártották. Ezek a szerelvények járnak Varsón kívül Isztambulban és Amsztardamban is, és a tervek szerint a chorzówi gyár fogja szállítani a metróvagonokat Szaúd-Arábia fővárosába, Rijádba is.
