Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) kétnapos konferenciát szervezett Oktatási esélyegyenlőség – Magyarország 2015 címmel. Az eseményen számos előadó szólalt meg. Az egyik legfigyelemreméltóbb előadást az Oktatási Hivatal (OH) munkatársa tartotta. Ostorics László, a Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály vezetője a PISA- és az országos kompetenciamérések (OKM) tanulságait elemezve arról beszélt, hogy
Magyarországon nem az esélyegyenlőségről, hanem az egyenlőtlenségről kell beszélni az oktatási rendszerrel összefüggésben.
A két mérésről elmondta, hogy mindkettőben olyan kompetenciákat vizsgálnak, amelyek hatnak a diákok későbbi munkaerő-piaci sikerességére. E helyütt kell megemlíteni, hogy a kormány a kompetenciaalapú oktatást visszaszorította az elmúlt években, és telezsúfolta a Nemzeti Alaptantervet lexikális tartalmakkal.
|
| Fotó: Balázs Attila / MTI |
Az OH munkatársa különbségként említi, hogy a kompetenciamérés matematikai eszköztudást és szövegértést mér, a nemzetközi PISA viszont kiegészül a természettudományos ismeretek mérésével is. Ostorics ennek kapcsán megemlítette, hogy Magyarországon is van kész természettudományos teszt, csak alkalmazni kellene a kompetenciaméréseken, ha lenne rá jogalkotói igény. (Ennek bevezetése sokat segítene abban, hogy a természettudományos oktatás alacsony színvonalát emelni lehessen – a szerk.)
Az eltérő módszertan ellenére a két mérés eredményei szoros összefüggést mutatnak. – Hogyan írja le a két mérés a sikeresség és a családi háttér közötti összefüggést? – kérdezte Ostorics László. Nos, az OKM-ben a családi háttérindexet a szülők iskolai végzettsége, a halmozottan hátrányos helyzetű státusz alapján alakítják ki, amelyhez még hozzászámítják, van-e számítógép a családban, hány könyv van odahaza, illetve van-e a diáknak saját könyve. Ez alapján a tanulói képességekben mutatkozó különbségeket 2014-ben a hatodik évfolyamon 19, míg tizedik évfolyamon – amire már több szelekciós mechanizmuson esik át a gyerek – a 29 százalékát magyarázza a szociális háttér. Ez sokkolóan magas százalékarány.
|
| Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala |
És ugyanezt mutatja a 2012-es PISA-mérés is: a tanulói képességekben mutatkozó különbségek 31,6 százalékát magyarázza a szociális háttér, amely kiugró az OECD-országokkal összehasonlítva (az OECD-átlag: 20,7 százalék). A mérések esélyegyenlőséggel kapcsolatos adatainak trendjeiről Ostorics elmondta, hogy 2006 és 2014 között gyakorlatilag semmi sem változott. A családi háttér valamennyi iskolatípusban drámai mértékben határozza meg a tanulói teljesítményt, évről évre szinte azonos mértékben.
Ostorics az 1999-es lengyel oktatási reform példáján keresztül világította meg, hogy ha egy kormány valóban javítani akar az oktatási rendszeren, akkor erre van módja. A lengyelek kormányokon átívelően hozták létre a nemzeti alaptantervüket,
miközben növelték az iskolai autonómiát,
egységes iskolaszerkezetet vezettek be, s az általános iskolában az alapozószakaszt egy évvel megnövelték. Ezzel a kilencedik évfolyam végére került az első szelekciós pont. Az Orbán-kormány ezzel épp ellentétes döntések sorozatát hozta.
A lengyel reform következményei ma már látszódnak a PISA-tesztekben. A lengyel tanulók eredményei úgy javultak a szakiskolában, hogy a gimnáziumban nem romlottak. Mindez azért érdekes, mert a magyar kormánynak nem kell messzire mennie a hiteles adatokért: az Oktatási Hivatal a minisztérium egyik háttérintézményeként működik.
