Az MNK 3,8 milliárd dollárnyi államkötvényt tartott a Quaestornál, és a tárca itt helyezte el az Eximbank tőkeemelését célzó 18 milliárd forintnyi értékpapírt is. Az Index tegnap azt írta, hogy egy fideszes politikus újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen már március 4-én megnevezett három, csődközeli helyzetbe jutott brókercéget, köztük a valóban csődbe ment Hungária Értékpapír Zrt.-t és a Quaestort is. Ezek szerint a kormány tisztában volt a fenyegető helyzettel, ám csak a minisztériumi pénzekről gondoskodott, a magánbefektetőkről nem.
A KKM szerdán nem válaszolt azokra a kérdéseinkre, amelyek egyebek mellett azt firtatták,
kik és milyen alapon rendelték el az értékpapírok elhelyezését a Quaestornál.
Egyelőre hiába kértünk interjúlehetőséget Kohut Balázs közigazgatási államtitkártól, aki a tárcánál a pénzügyi kérdéseket is felügyeli. A lapunk által megkérdezett államigazgatási szakértők ugyanakkor szkeptikusak azt illetően, hogy az összesen több mint 20 milliárdos kötvénykihelyezési ügyben az államtitkár Szijjártó Péter miniszter jóváhagyása nélkül dönthetett volna.
Az ellenzék összes pártja éles hangú közleményekben bírálta a KKM és az érintett kormánypárti politikusok magatartását. Az MSZP elnöke csütörtök délutánra egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat, mert „a legitimitását vesztett Orbán-kormány körül kialakult helyzetben az ellenzék erőinek közös és összehangolt fellépésére van szükség”. Tóbiás József szerint a kormányfő ezek után személyesen felelős azoknak a pénzéért, akik a becsődölt brókercégeknél tartották a megtakarításaikat.
A párt korábban felelősnek nevezte a kormányfőt azoknak az embereknek a haláláért is, akik a Quaestor csődje után önkezükkel vetettek véget életüknek. Mint tegnap megírtuk, a KKM befektetési főosztályvezetője, kijelölt quitói nagykövet március 10-én lett öngyilkos. A tárca nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, van-e köze a halálesetnek a Quaestorhoz, ám arra kérték a sajtót, hogy a családi tragédiát semmilyen más üggyel ne mossa össze.
Úgy fest, nemcsak a miniszterelnök és a tárca kapkod,
hanem a Quaestor Zrt. régi-új vezére, Tarsoly Csaba is. Múlt hétfőn rendkívüli közgyűlésen adta át a vezérigazgatói posztot egy nyolc általánost végzett közmunkásnak. Szerdán azonban már úgy nyilatkozott, hogy nem tudott arról, kicsoda-micsoda a kinevezett vezérigazgató, őt a reorganizációs tanácsadója ajánlotta. Azt mondta, a tévedés felismerése után – vagyis miután elolvasta az újságokat – visszaveszi a vezérigazgatói pozíciót.
Az is kiderült, hogy a cég azon állítása sem igaz, hogy csődöt kezdeményezett volna maga ellen. Bár múlt hét végén erről tájékoztatta az ügyfeleit a Quaestor Hrurira, a hvg. hu tegnap este arról írt, hogy ennek semmi nyoma a cégbírósági iratokban. Vagyis: a cég a krach kezdete óta kontroll nélkül működik.
A reorganizációs magyarázkodást némiképp gyengíti, hogy aznap, amikor a Quaestor Hrurira bejelentette, megindítja maga ellen a csődeljárást, Tarsoly felesége is kifarolt a Quaestor Invest ügyvezetői székéből.
A helyét itt is a közmunkás vette át, s ezt követően jött a vezércsere az anyacégnél. A csődeljárást Tarsoly Csaba szerint formai hiba miatt nem indították el két héttel ezelőtt – ennek azonban még ma sincs nyoma a cégjegyzékben. A vezérigazgatói poszt visszavétele furcsa, bár technikailag kivitelezhető lépés. Fő szabályként közgyűlést az igazgatóság hívhat össze, ez a Quaestor Zrt. esetében – mivel egyszemélyes irányításra tértek át – magát a közmunkást jelenti. Ugyanakkor akár egy kisrészvényes is jogosult közgyűlés összehívására, s ezt Tarsoly a társaság mögött álló liechtensteini cég, valamint a többségi tulajdonos Quaestor Hrurira ügyvezetőjeként is megtehette. Papíron az egyhetes vezérigazgató is dönthet úgy, hogy ő mégsem akar egy százmilliárdos céget igazgatni.
A Quaestor Zrt. tulajdonosi hálója is érdekes. A cég voltaképpen saját magát birtokolja. A Hrurira tulajdonosa a Quaestor Zrt., amelynek többségi tulajdonosa viszont a Hrurira. Azt nem részletezte Tarsoly, hogy a reorganizációban mi lenne a szerepe ennek a szerkezetnek és a liechtensteini cégnek. Az üzletember most befektetőket keres, ám kérdés, hogy ki szeretne beszállni egy olyan vállalatba, amely nem tud elszámolni 150 milliárd forinttal. Ha egy befektető meg szeretné kaparintani a Quaestor több tízmilliárd forintos vagyonát, megvárhatja, hogy felszámolási eljárást indítsanak a hitelezők, majd licitálhat a vagyonelemekre.
