Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata a bevándorlókról egyértelműen idegenellenes álláspontot tükröz – állítja Sik Endre, a Tárki vezető kutatója. Amúgy a magyarok közel négytizede is így gondolkodik.
A Tárki 1992 óta vizsgálja Magyarországon az idegenellenesség alakulását. Ennek mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozások mellett (24–33 százalék között) viszonylag stabilan alakult. 2012-ben a korábbi évekhez képest megnőtt az idegenellenesek aránya, és ez 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a kétezres évek átlaga volt.
Legutóbb tavaly áprilisában készült ilyen felmérés. Akkor a felnőtt lakosság 39 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy "az országba menedékkérő ne tehesse be a lábát". A megkérdezettek 10 százaléka tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség – a megkérdezettek 51 százaléka – mérlegelné a menedék nyújtását, illetve megtagadásának lehetőségét.
Orbán Viktor miniszterelnök a minap Párizsban, a terrortámadások áldozatainak emlékére rendezett multikulturális tömegdemonstráció apropóján nyilatkozott a magyar köztévének. Kijelentette, hogy a „gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont".