galéria megtekintése

Orbán bevándorlásellenes téziseit Trianontól eredeztetik

5 komment


Csuhaj Ildikó

Kínos feszengés volt korábban uniós csúcsokon, amikor Orbán Viktor elővezette a társaságban "kőkemény" bevándorlásellenes gondolatait. A Kárpát-medence magyarságát illetően kívánatos a gazdasági bevándorlás is – vélik a kormányoldalon, Trianont és a státusztörvényt emlegetve.

A trianoni döntéssel, a 2001-es státusztörvénnyel, valamint a kettős állampolgárságról szóló törvénnyel említették egy sorban Orbán Viktor párizsi, bevándorlásos nyilatkozatát kormányközeli források. Ezzel – egy nemzetstratégiai szálra felfűzve – a Kárpát-medencei magyarság szerepét kiemelve próbálták magyarázni, miért fontos Orbán Viktor számára a bevándorlás ügye, akkor is, ha kiérdemli a xenofób minősítést, vagy az olyan külföldi lapvéleményeket, hogy nyíltan démonizálja a bevándorlókat.

A Charlie Hebdo-merényletek után más az akusztikája minden ilyen megnyilatkozásnak, ugyanakkor a magyar miniszterelnök bevándorlásellenes szózata nem Párizsban hangzott el először; a magyar miniszterelnök állítólag EU-csúcstalálkozók keretei között is tett már hasonló meglátásokat, megrökönyödést, kínos feszengést kiváltva ezzel. Ilyenkor

"volt olyan, aki irigykedett, mert bár szeretné, nem mondhat ki ilyeneket"

 

  – idézte fel maga a miniszterelnök júliusban a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott nagyköveti értekezleten az uniós csúcsok kellemetlen pillanatait. A reakciók vélhetően arányban voltak a belgiumi Ypres-ben, a júniusi világháborús centenáriumon is az olyan kijelentéseivel, miszerint "a migrációt nem tartjuk menedzselendő, jól irányítandó folyamatnak, le kell állítani".

A már említett júliusi nagyköveti értekezleten, Szabadhegyi Péter londoni magyar nagykövet felvetésére Orbán Viktor már arról beszélt hallgatóságának, hogy a bevándorláspolitika kérdésében Magyarország markáns álláspontot képvisel, és ez is olyan téma, amelyben "elválnak a liberális és a nem liberális szemléletű államok". A "kőkemény", a bevándorlást legkevésbé sem támogató politikát azzal indokolta, hogy

"nem tekinti értéknek egy homogén közösség megbontását".

Meglátása szerint az európai bevándorláspolitika álszent, hipokrita, nincsenek erkölcsi alapjai, és semmilyen célszerűség nincs benne. A diplomaták előtt nyáron kitért a cigányság helyzetére is, közölve: "A 10 milliós európai cigánysággal szemben felelőtlenség lenne nem őket segíteni abban, hogy otthon jussanak munkához, hanem máshonnan érkezett bevándorlókkal elvégeztetni ezeket a munkákat."

Az, hogy a Kárpát-medencei, hasonló kultúrájú és nyelvű magyarságra kell mindenekelőtt számítani, színezi, és új fókuszt ad a miniszterelnök által elmondottaknak. Különösen, ha azt is hozzátesszük, hogy állítólag azért is fontos a kormánypolitika szerint, hogy 2018-ra minden autópálya-szakasz elérjen az országhatárokig, hogy adott esetben – igény szerint – segítse a határon túli magyarok gazdasági bevándorlását. Holott Magyarországon nincs bevándorlásprobléma.

A 2 százalékos 'probléma'

Magyarországon 2013 végén 221 ezer külföldi élt, arányuk alig haladta meg a teljes népesség 2 százalékát, míg Spanyolországban 11, Németországban 9, Nagy-Britanniában 6,5, Franciaországban pedig nem egészen 6 százalék a bevándorlók aránya. Nálunk ráadásul a külföldiek több mint háromnegyede valamelyik európai országból jött. A bevándorlók egyik legnagyobb csoportját a környező országokból áttelepült magyar nemzetiségűek adják.

A kínaiak harmadikak a bevándorlók nemzetiség szerinti rangsorában, de számuk a húszezret sem éri el. A külföldiek döntő többsége munkát vállalni és tanulni jön hozzánk.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.