Ferenc pápa új bíborosi kinevezései között egyet minden bizonnyal találunk, amely nekünk, magyaroknak is meglepetés lehet: Karl-Josef Rauber érsekét. A nürnbergi születésű 80 éves német pap hosszú éveken keresztül a Szentszék diplomáciai szolgálatában állt. A II. Vatikáni Zsinat alatt Rómában tanult, ahol magával ragadta a zsinat szelleme, és ehhez mind a mai napig hű maradt.
Rauber a vatikáni „külügyminisztériumban” töltött évtizedek után 1982 és 1990 között Ugandában volt a Szentszék ügyvezetője, majd pronunciusa. 1983-ban szentelték érsekké Rómában. II. János Pál pápa 1990-ben a Pápai Diplomáciai Akadémia elnökévé nevezte ki, 1991-ben pedig megbízta, hogy vizsgálja ki a churi egyházmegye (Svájc és Liechtenstein) élére helyezett Wolfgang Haas püspökkel szemben a katolikus hívek részéről formálódó ellenállást, majd 1993-ban svájci és liechtensteini apostoli nunciussá nevezte ki.
A svájci katolikusok zsinat előtti teológiai gondolkodást és dialógusképtelenséget vetettek Haas püspök szemére, ezért megtagadták az egyházi adó átutalását a püspökség számlájára. Rauber érsek érzékelte, hogy a svájci hívek tiltakozása nem alaptalan, a pápa azonban kitartott Haas püspök mellett. II. János Pál végül úgy oldotta meg a helyzetet, hogy a churi egyházmegyéről leválasztotta Liechtensteint, és Haas püspököt érseki rangban ez utóbbi élére nevezte ki, Rauber érseket pedig, akinek szemére vetették, hogy nem a „római” szempontokat érvényesítette, hanem a svájci püspökökkel és hívőkkel tárgyalva kereste a kiutat a válságból, 1997-ben, mintegy büntetésből,magyarországi és moldovai nunciusnak áthelyezte Budapestre.
