A tananyag elsajátítása egy bírói, ügyészi és ügyvédi szakvizsgával rendelkező vagyonvédelmi cégvezető szerint szakvizsgázott jogászoknak is komoly kihívást jelentene, már ha tényleg meg kellene mindent tanulni. De a vizsgán szinte kizárólag olyan kérdéseket tettek fel, amelyeket elvileg előtanulmányok nélkül is bármelyik gyakorló vagyonőr megválaszolhat. „Kevés elméletet, sok praktikus tudást akarunk átadni a vagyonőröknek, hogy a gyakorlatban magabiztosan és gyorsan felismerjék, mikor és hogyan kell intézkedniük, és képesek legyenek ezt jog- és szakszerűen elvégezni” – magyarázta még az év elején lapunknak Német Ferenc, a kamara elnöke. Azt igyekeznek tudatosítani a vagyonőrökben, hogy folyamatos önképzés nélkül a tudásuk gyorsan elavulhat, és csak egyre kisebb presztízsű, vagyis mind rosszabbul fizetett munkakörökben tudnak elhelyezkedni, ha nem követik a szakma változásait. Német szerint ma a vagyonőrök 10-15 százaléka képzi magát folyamatosan, külső presszió nélkül is.
A Belügyminisztérium adatai szerint 60 ezer vagyonőrnek kell vizsgát tennie. További tizenötezer igazolványtulajdonos törvényi mentességet kapott, mert korábban rendőrként vagy hivatásos katonaként szolgált. A vizsgára kötelezettek közül eddig 59 ezren regisztrálták magukat a kamaránál, de csak 57 ezren jelentkeztek a képzésre. Az oktatásban való részvétel és a vizsga előfeltételét, a tandíjat azonban már csak 46 ezren fizették be. Eddig 40 467 vagyonőrnek sikerült levizsgáznia, és mindössze tizenöten buktak meg. Utóbbiak közül némelyek ittasan mentek vizsgázni, mások „viccelődtek”, és arra a kérdésre, hogy „mi a teendő gumibothasználat esetén”, azt felelték: „Letöröljük a gumibotról a vért.” Ám még ők is újra próbálkozhatnak.
Német Ferenc szerint a kamaramegyei szervezetei elvileg képesek lennének május 31-ig levizsgáztatni a még hátralévő csaknem húszezer vagyonőrt, ha időben regisztrálnak, felkészülnek és jelentkeznek vizsgára.
Ám még mindig vannak, akik abban bíznak, hogy a végén mégsem jár majd állásvesztéssel, ha nem teszik le a vizsgát. Az eddigi vagyonőrképzés korábbi szereplői „még ma is sokan támadják a rendszert”, és azt sugallják, hogy nem is kell komolyan venni a vizsgát. Az egykor az ország egyes régióiban szinte monopolhelyzetben lévő cégek számára igen jó üzlet volt a vagyonőroktatás, főleg ott, ahol a munkaügyi központok minden 18–49 év közti férfit vagyonőr-továbbképzésre küldtek, függetlenül attól, hogy a megyében volt-e kereslet a munkájukra. Az állam jelentős összeggel támogatta a szakszerű és törvényes intézkedésre nem mindig képes biztonsági őröket kibocsátó „iskolákat”. Érthető hát, ha utóbbiak mindent megtesznek piacuk megőrzése érdekében. Nemrég még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának OKJ-s oktatással és vizsgákkal foglalkozó illetékesét is megfenyegették egy cég nevében telefonon azzal, hogy milyen alapon mernek vagyonőröket oktatni és vizsgáztatni, mert erre nincs joguk. Ez persze nem igaz, s mivel a telefonáló a kamara elnökének adta ki magát, ő lett feljelentve.
Egyes, magukat vagyonvédelmi érdekvédelmi szervezeteknek tartó csoportok is fúrják a rendszert. Ők elsősorban azért, mert nem érdekük, hogy kiderüljön, hány vagyonőr dolgozik valójában Magyarországon. A KSH adatai szerint ugyanis lényegesen kevesebben vannak, mint amennyit a kamara kötelező oktatásán regisztráltak. Ha egyértelművé válik, hogy mekkora is valójában a vagyonvédelemben működő érdekképviseletek potenciális tagsága, egyes szervezetek elveszíthetik reprezentatív szakszervezeti státuszukat az azzal járó jogosultságokkal együtt.
