A szerb–magyar határ lezárása után Horvátország felé indult migránsok a kerítést megkerülve a magyar határon keltek át. A legtöbben boldogok voltak, még azt követően is, hogy az utcán töltötték az éjszakát Pélmonostorban.
hirdetés
Megint beljebb vagyunk! – A buszon ülő migránsok elgyötörtek voltak a hőségtől, attól, hogy az utcán töltötték az éjszakát Pélmonostorban, de győzelmi jelet mutattak, mert az történt, amit akartak: nem kellett regisztrálniuk Horvátországban, hanem megindultak újra Németország felé. Péntek este 6 óra körül 13 tömött autóbusz állt a lezárt beremendi határátkelő horvát oldalán. Az átkelő udvarán magyar katonák és rendőrök felügyelete mellett két-háromszáz ember várakozott, hogy átszálljanak a BKV-s kék csuklós buszokra. Egy sérült migránst messze a horvát oldalról vittek át a magyar mentők.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
A nap végére összeálltak azok az információk, amelyek a helyszínen dolgozó tudósítókhoz morzsákként jutottak el. Először az, hogy megint jönnek Illocskánál az illegális határátlépők. Láttunk is elfogást, 11 fiatal férfit tartóztattak föl a rendőrök. A röszkei tapasztalatokból úgy láttuk, itt is a határt átszelő vasúti átjárónál jön majd a tömeg, ezért odamentünk. Jól sejtettük, éppen akkor állítottak meg a rendőrök 26 migránst. Kegyetlen világ van, amióta bűncselekmény a tiltott határátlépés, az elfogottakat meg kellett motozni. De ki motozza meg a nőket? Nem volt ugyanis női rendőr a csapatban, melynek tagjai erősen küzdöttek az illékony rádióforgalmazással.
Közben egyikünk azt a hírt kapta, hogy a magyarbólyi vasútállomásra érkezett egy vonat, TEK-esek ülnek rajta, és majd arra gyűjtik az elfogott migránsokat. Kisvártatva Horvátországból üzente egy szlovén kolléga, akinek korábban én mutattam meg Ásotthalmon a pengésdrótot, hogy horvát honlapok szerint 11 ezer menekült van Pélmonostoron, és a horvát hatóságok buszokkal szállítják őket a magyar határ közelébe. Közben a vasúti átjárónál lévő rendőrök erősítést kaptak: megjelent három katonai terepjáró, toronygéppuskával, gépkarabélyos, állig beöltözött katonák ugráltak le róluk a 36 fokos melegben. Úgy tűnt, mintha hamarosan háború kezdődne.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
Nézegettük a térképet, hogy hová hozhatnák a horvátok a buszaikkal a tengernyi migránst. Úgy látszott, legalább 30 kilométer hosszú vonalban tudnák a Pélmonostor körüli kisebb településekről indítani a gyalogos csoportokat. Nincs az a tömérdek rendőr meg gépágyús katona, aki föltartóztatná a menekülteket – már ha nem akarják legéppuskázni őket. Közben jött még egy telefon, hogy tíz busznyi migránst hoznak a beremendi határállomásra. Mire odaértünk, jó néhány rendőrkocsi állt ott, de odaátról nem jött senki. Útközben láttuk, hogy a magyarbólyi állomáson nincsen személyvonat, a szolgálatos vasutas azt mondta: nem is hallott ilyesmiről. Közben hallottunk még egy hírt: Pélmonostoron hosszú szerelvényre ültetik a menekülteket, és azzal hozzák őket át Magyarországra.
Kollégáim visszamentek a vasúti kereszteződéshez, én meg átmentem a még nyitott határon a horvát oldalra, hogy megnézzem, hogyan gyalogolnak a zöldhatár felé a buszokról leszállított menekültek. Ilyet nem láttam, de mire visszaértem, zárva volt a határ, rengeteg menekült állt a magyar oldalon – és szálltak föl a magyar csuklós buszokra. A horvát rendőrök ott röhögcséltek a saját oldalukon, Orbán nevét hallottam ki a beszédükből. Megkérdeztem az egyik posztjugoszláv kollégát, aki beszélt angolul, hogy mit nevetnek a rendőrök. A kolléga, látva a magyar rendszámot, kajánul fordította: Orbán hozzánk küldte a menekülteket, de mi most még többet küldünk neki vissza.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
Utána az interneten olvastam: a magyar hatóságok egész nap azt a szerintük hazug pletykát cáfolták, amit a horvát rendőrök lépten-nyomon hangoztattak: a magyar és a horvát hatóságok megállapodtak, hogy a magyarok átveszik a menekülteket. Pedig életszerűnek tűnt, amit a horvát rendőrök terjesztettek. Két nap alatt kiderült ugyanis, hogy Horvátország nem tud mit kezdeni a migránsokkal. Még arra sem tudták rávenni őket, hogy regisztráljanak. Mindenáron Zágrábba akartak menni, amit viszont a horvátok szerettek volna elkerülni. Szlovénia lezárta a határait, a horvátok pedig nehezteltek a magyar kormányra, amiért Röszkét és környékét lezárva, a szerbekkel rájuk nyomatta a menekülteket, akik változatlanul naponta ezrével özönlenek be Szerbiába.
A magyaroknak is nagyon logikus lett volna megállapodni: a határt nem tudták volna megvédeni a géppuskás terepjárókkal hat-hétezer gyalogmigráns ellen. Ha nem hagyják, hogy szervezetten és őrzötten jöjjenek át Magyarországra, akkor egy hétig kergethették volna őket a kukoricásokban. A migránsoknak is tetszett az ötlet – már amelyik megértette, mi készül. Beremenden egy várakozó szír házaspár azt mondta nekem: pontos angol nyelvű tájékoztatást kaptak a horvátoktól, hogy Magyarországon át Ausztriába viszik őket. A fiatal afgán férfiak aligha értették meg ezt, aggódva csak az ujjuk hegyét mutogatták, hogy nem akar-e a gonosz Magyarország ujjlenyomatot venni tőlük, amit különben a kedves horvátoknak sem engedtek.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
Az is a megállapodás mellett szólt, hogy – bár ádáz villogással berobogott egy csomó magyar rendőrautó –, mire az első horvát buszok tele migránsokkal megálltak az átkelő előtt, megérkeztek a magyar buszok is. Ott senki sem tudta, hová indulnak tovább – volt, aki a siklósi menekülttábort emlegette, mások szerint Siklóson nincs is menekülttábor –, a legéletszerűbbnek a Röszkén már bevált megoldás látszott: Vámosszabadi, vagy Szentgotthárd, onnan pedig Ausztria, majd Németország.
hirdetés
Közben Pélmonostorról elindult a tömött vonat, amelynek utasai Magyarbólyban átszálltak egy magyar vonatra – és úgy, mint Röszkéről, ismeretlen helyre, nyugat felé távozott. Ott voltam, amikor a migránsvonat kigördült a pélmonostori állomásról: mindenki integetett, a forgalmistanő puszit dobott, és azt mondta: menjetek isten hírével!
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
Szegedről Beremend felé menet be akartam nézni Zomborba és Bezdánba. Állítólag oda is vittek menekülteket – de erről végül lebeszéltek, mert senki sem tudott róla. A Bezdánból induló menekültek jöhettek volna Bács-Kiskun megyében, Hercegszántó felé is, de ott már kész a kerítés. Horvátországban azonban kiderült, hogy 17-én este legalább 1500 migránst a szerbek átengedtek Bezdánból a batinai hídon, amely határátkelő Szerbia és Horvátország között. A horvátok pedig beengedték őket. Balkáni alapossággal intézték, a migránsok egy része a hídon, a senki földjén szorult, mikor a határátkelő mindkét oldalát lezárták. Hogy mi lett ezzel a nagy csapattal? A legvalószínűbb, hogy ők is fölszálltak a horvát buszokra, és Beremendnél integetve átszálltak a magyar buszokra.
