Az köztudomású, hogy a belső piaci, a pénzügyi, a versenyjogi és az energetikai területet Magyarország nem kapja meg, ezeket mindig a régi, nagy eurózóna-tagállamokra szignálják. És – mivel Navracsics Tibor korábban igazságügy-miniszter volt az Orbán-kormányban – az sem tűnt valószínűnek az összeférhetetlenségi szabályok miatt, hogy a bel-, igazságügyi és az intézményközi kapcsolatokat bíznák rá az EB-ben.
Navracsics Tibor korábban már jelezte, hogy „származásából, eddigi pályájából adódóan” szívesen foglalkozna az EU-bővítéssel is, de a szomszédságpolitikai vagy az innovációs terület is érdekelné, és a közlekedést sem zárták ki eleve a sorból. Viszont a döntés joga a bizottság elnökéé – ezt mindenkinek tudomásul kell vennie.
Jean-Claude Junckernek szeptember 10-ig kell megneveznie az Európai Bizottság új összetételét, de a bejelentés várhatóan már az előző napon, 9-én megtörténhet. A leendő biztosi testület szeptember 11–12-én informális szemináriumra gyűlik össze Brüsszelben. Az Európai Parlament a tervek szerint szeptemberben bonyolítja le a biztosi meghallgatásokat, mielőtt szavazna a Juncker-bizottság jóváhagyásáról. A kinevezések véglegesítéséhez ugyanis az Európai Parlament jóváhagyására van szükség, amire a tervek szerint októberben kerülhet sor. Így az új Európai Bizottság november elsejével kezdheti meg munkáját.
Arcok
„Vajon Navracsics Tibor melyik arcát mutatja majd Junckernek? Azt, amikor arról beszél, hogy „csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik”, vagy amikor arra utasítja Orbán Viktorral a magyar nagyköveteket, hogy a jövőben ne tekintsék „igazodási pontnak” az európai értékrendet? – kérdezte tegnap közleményben Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, aki egyebek mellett azt írta: „Mielőtt Navracsics Tibor bármit kér az Európai Bizottság elnökétől, előbb adnia kell. Nem csak Juncker, de a teljes nyilvánosság előtt meg kell tagadnia az orbáni rezsimet és megkövetnie a magyar embereket az elmúlt évek ámokfutásáért. Enélkül nem kérhet őszintén és hitelesen vezetői pozíciót Európa kormányában.”
A „luxemburgi konfliktus”
Viviane Reding 2010 és 2014 között az alapjogokkal foglalkozó EU-biztosként folyamatos összetűzésekbe keveredett a kormánnyal: először akkor adott hangot ellenérzéseinek, amikor a szociális ál lam titkárság abortuszellenes plakátkampányhoz használta föl azt az uniós forrást, amit valójában szociális feladatokra és a kirekesztés elleni küzdelemre adott. Reding aktív szereplője volt annak a folyamatnak is, amelynek során kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Közvetlenül Navracsics Tiborral is volt afférja: az ír gázoló kiadatásának ügyében az akkori magyar igazságügy-miniszter több levelet is írt neki, majd a parlament külön határozatban ítélte el, amiért nem tett meg minden tőle telhetőt a kiadatásért. Végül Viviane Reding még egy Magyarországgal szembeni állítólagos összeesküvésbe is keveredett: a Magyar Nemzet azt írta róla, hogy a Bilderberg-csoport tavaly júniusi nagy-britanniai konferenciáján arról beszélt, hogy civil szervezetekkel és Bajnai Gordonnal összefogva mindent megtesz a 2014-es magyar választások legitimitásának gyengítése érdekében.
Volt azonban más is: a Fideszben sokan azt is felrótták Jean-Claude Juncker nek, hogy egy másik luxemburgi politikustársa, Jean Asselborn külügyminiszter az alaptörvény kapcsán az EU szégyenfoltjának nevezte Magyarországot, Orbánt pedig Lukasenkóhoz hasonlította. Juncker utóbb arról biztosította magyar kollégáját, Orbán Viktort, hogy külügyminisztere nem a luxemburgi kormány nevében beszél, Asselborn utóbb azonban ezt tagadta: azt mondta, de igen, a kormány nevében beszélt, és Juncker egyetért vele. Az Európai Bizottság elnöki posztjával kapcsolatos konfliktusban Juncker azt nyilatkozta, hogy „ez a Fidesz és a Néppárt közötti probléma. Nem fogadom el, hogy az, hogy egy korábbi luxemburgi miniszter valamilyen módon vitába szállt a magyar kormánynyal, érvnek tűnhessen amellett, hogy egy másik luxemburgit ki lehessen zárni a bizottsági elnöki posztból. Ez nem igazán elegáns érv.”
