Mivel a magyar államnak nincs hozzáférése más országok adatbázisaihoz, a Fidesz 2013-ban egy személyes bevallásra alapozott rendszert dolgozott ki. Ha az állampolgárságon túl egy külhoni magyar szavazati jogot is szeretne, akkor kérnie kell felvételét a Nemzeti Választási Iroda névjegyzékébe. Aki ide bekerült, az tíz évig bent is marad, nem kell választásonként újra regisztrálnia. Csak azokat törlik, akik ezt külön kérik, átköltöznek Magyarországra, illetve akiket a bíróság eltilt választójoguk gyakorlásától. Ám a halálesetekről az NVI csak akkor értesül, ha a rokonok jelzik az irodának.
Így nem zárható ki, hogy az NVI által postán kiküldött szavazólapot a holtak helyett kitöltik a hozzátartozók,
a választási iroda pedig képtelen ellenőrizni több tízezer aláírás valódiságát. A román statisztikai hivatal adatai szerint a legnagyobb lélekszámú külhoni magyar közösség fokozatosan öregszik, halálozási arányszáma is magasabb, mint a többségi társadalomé.
Megkérdeztük az NVI-t, hogy 2013 óta a regisztráltak közül hányan hunytak el, de csak későbbre ígértek választ.
Eddig szinte kizárólag a határon túliak választójogát ellenző baloldali pártok szorgalmazták a törvénymódosítást, a napokban azonban a Jobbik is szóvá tette a problémát. Szávay István a parlamentben azzal érvelt, hogy a visszaélésre lehetőséget adó joghézag aláássa a választási rendszerbe vetett bizalmat. Míg korábban a Fidesz alelnöke, Gulyás Gergely elismerte, hogy törvényt kell módosítani, a jobbikos felszólalásra reagáló igazságügyi államtitkár, Völner Pál nem adott egyértelmű választ arra, hogy 2018-ig rendezik-e a kérdést.
A 800 ezer honosított külhoni magyarnak kevesebb mint 35 százaléka regisztrált a szeptember 17-i határidőig. Mintegy 275 ezren vannak, a nagy többségük, 195 ezer fő viszont nem most, hanem még a 2014-es választásra jelentkezett be, a referendumot megelőzően csak 81 ezren regisztráltak. Ám ebből a számból sem következik az, hogy magas lesz a részvételi arány a regisztráltak körében: szeptember 14. óta naponta átlagosan 5100 levél érkezett be a külhonból, s ha ez a szám a következő héten megtriplázódik is,
akkor sem megy 50 százalék felé a részvétel.
Azt sem tudjuk, hogy a 2014-es választások miatt regisztrált külhoniakat a népszavazás mennyire foglalkoztatja. Kiss Tamás, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa lapunknak azt mondta, tudomása szerint senki sem mérte fel a romániai magyarság véleményét, intézetük is csak a népszavazás után fogja vizsgálni a menekültválság megítélését Erdélyben. A Népszabadság információja szerint
a kormányhoz közeli kutatóintézetek sem végeztek felmérést a határon túliak népszavazási hajlandóságáról.
Mint arról beszámoltunk, az NVI most nem küldött ki regisztrációra buzdító levelet. Ugyan két évvel ezelőtt a határon túli érvényes voksok 95,5 százalékát a Fidesz kapta, a párt vezetésében is tisztában voltak azzal, hogy a regisztráció felfuttatása most továbbemelné a 4,13 milliós érvényességi küszöböt, és ezzel csak az Orbán Viktor által óhajtott eredményességet veszélyeztetné.
Nehéz megjósolni tehát, milyen szerepet játszanak majd a külhoni voksok. Ha a 2014-es választásokhoz hasonlóan most is érvényesen voksol a regisztráltak kétharmada, akkor még egy 48 százalékos anyaországi aktivitás mellett is eredményes lesz a népszavazás. Amennyiben viszont a hazai felmérések igaznak bizonyulnak, és idehaza 50 százalék körül alakul az érvényesen szavazók aránya, a határon túliaknak viszont csak a 40 százaléka – 100 ezer választó – adja fel levélszavazatát, akkor eredménytelen lesz a referendum.
Félszívvel
A szomszédos országokban szórványban élő külhoniakat nehezebb mozgósítani, mint a magyarországiakat. A regisztráltak 44 százaléka Romániában él, ahol a Fidesz hiába kísérletezett egy hozzá hű szervezet kiépítésével, mostanáig nem járt sikerrel. Igaz, a helyi református és evangélikus egyház is a részvételre buzdít, Tőkés László, a Fidesz európai parlamenti képviselője pedig nyíltan a nemek mellett kampányol. Az erdélyi magyarság legnagyobb szervezete, az RMDSZ viszont felemás módon áll a referendumhoz. Ezt a legjobban Kovács Péter ügyvezető alelnök múlt heti írása világítja meg. Szerinte akik kérték az állampolgárságot, azok egyetértettek az Orbán Viktor által választott úttal, és most se térjenek le róla. Ugyanakkor megjegyezte, ő jókat derül a Kétfarkú Kutya Párt kampányán. Egy magas rangú RMDSZ-es forrás lapunknak azt mondta, a szervezetben „senki nem erőlteti a mozgósítást”.
